Ma lenne 63 éves Douglas Adams
A mai születésnaposunk Douglas Adams, és ez alkalomból hét olyan dolgot gyűjtöttünk össze a pályájáról, amit még egész biztos nem tudtál Galaxis Útikalauz stopposoknak írójáról.
Adams-t valószínűleg mindenki a fentebb említett könyvéről ismeri, de emellett írt rádiójátékokat, regénysorozatokat, számítógépes játékokat, tévésorozatokat és még sok minden mást, szóval méltán érdemli ki a popkulturális halhatatlanságot… de nagyon előreszaladtunk. Szóval törölközőre fel, és lássuk azt a hét dolgot!
7) A Monty Python Repülő Cirkusza
Még az Útikalauz előtt, 1972-ben Adams írt egy jelenetet a Monty Python-nak (igaz, ez csak az utolsó évadba fért bele), majd besegített a Gyalog-galopp forgatókönyvébe, és eközben egy életre összebarátkozott a társulat tagjaival, különösen Graham Chapman-nel. Később, a szintén Python-os Terry Jones segítségével Adams regényt írt a Starship Titanic nevezetű számítógépes játékból, és az így keletkezett könyv egyfajta bizarr ötvözete lett Python-humornak és Adams stílusának. Bár további közreműködésére nem került sor, azért ez a rövid fúzió minden Python- és Adams rajongó szívét megdobogtatja.
Annak ellenére, hogy az Útikalauzban lévő összes poén főleg a Szíriusz Kibernetikai Társaság ostobaságairól szól, valamint arról, hogy az emberek még mindig takaros és ízléses ötletként gondolnak a digitális órákra, Adams-t mindig is notóriusan vonzotta az új technológia. Élete során szenvedélyesen vágyott megismerni, és legalább képzeletben létrehozni különféle bigyókat és kütyüket, és ezáltal legalább akkora lángelme vált belőle, mint amilyen Jim Henson, vagy épp George Lucas volt. Adams-t sosem elégítették ki a ’felbérelünk, hogy konzultáljunk’-típusú munkák; maga akart új dolgokat megálmodni, és létrehozni. Cége, a Digital Village két jelentős dokumentumfilmet is gyártott: a Hyperland-et és a The Hitchhiker’s Guide to the Future-t.
A bohókás és informatív Hyperland-ben Adams azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bemutassa, hogyan is fog megváltozni a világ majd a 90-es években. Elnézve így 2015-ből, elsőre egy feltuningolt Windows 95 tutorialnak tűnhet, de nagyon vicces és szórakoztató. Mindenképp érdemes végignézni, hogyan is vélekedett Adams annak idején az előttünk álló évekről.
14 év távlatából a világnak már van iPod-ja, iPad-je és ezernyi más csillogó-villogó kütyüje. Adams valószínűleg odáig lenne, ha tudná, mennyi minden megvalósult az elképzeléseiből.
A Doctor Snuggles egy tiszavirág életű, animációs sorozat volt, melyhez Peter Ustinov kölcsönözte a hangját. Főhőse egy, amolyan tudósféle; egy bájosan ügyetlen figura, aki mindenkin segíteni akar, akibe csak belebotlik. A sorozat 13 epizódot élt meg, és annyira érzelgős és cuki lett, hogy még Hello Kitty is megirigyelte volna. Mindezek mellett dugig volt Adams bizarrul szuper, vagy szuperül bizarr ötleteivel. Itt van mindjárt a ’Tűnj El Masina’, melynek használói sosem fogják tudni, hogy pontosan hová is lyukadnak majd ki. A Nagy Kámforrá Válás Rejtélye című részben Snuggles szerint sosem lelhetsz rá eltűnt emberekre holmi mezei kutatómunkával. Hogy sikeres legyen a küldetésed, neked magadnak is el kell tűnnöd, vagyis helyet cserélned az eltűnt személlyel.
Majdnem minden Snuggles sztori tele van ökológiai és természetvédelmi üzenettel, melyet Adams mindig is fontos kérdésnek tartott. (Erre a későbbiekben még kitérünk.)
DVD-n sajnos lehetetlenség hozzáférni, szerencsére a youtube-on minden rész elérhető.
A 80-as években Douglas Adams és John Lloyd olyan szavakat és terminusokat kreáltak érzelmekre, helyzetekre és tárgyakra, melyeket mindannyian jól ismerünk, mégis egyikre sincs kifejezésünk. A páros két könyvet is írt ezen szórakoztató időtöltésről: The Meaning of Liff és The Deeper Meaning of Liff. Olyan viccesnek szánt szavak vannak bennük, mint például: Goadby Marwood. Ez egy főnév, és olyan személyre használjuk, aki megállítja John Cleese-t az utcán és követeli tőle azt a bizonyos hülye járást.
A két könyv először 1983-ban jelent meg, és jócskán megelőzték időben az Urban Dictionary-t. Ez is csak egy újabb példa arra, hogy Adams mennyire meghaladta a saját korát.
3) Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája
Éljen sokáig az Elektronikus Szerzetes! A Dirk Gently’s Holistic Detective Agency egy humoros detektívregény megfűszerezve némi horrorral, időutazással, romantikával, zenével és humorral. 1987-ben jött ki az első könyv, majd követte két másik rész: A lélek hosszú, sötét teadélutánja. A harmadik kötetet már nem tudta befejezni, így végül a töredékes kéziratokból és más írásaiból, beszédeiből, levelezéséből állt összes A kétség lazaca (alcíme: Egy utolsó stoppolás a galaxisban). A BBC Rádió adaptációt készített Dirk Gently történetéből Harry Enfield–el a főszerepben, majd 2007-ben végül adásba került. 2010-ben tévés feldolgozás is készült a regényekből, bár ebben inkább csak kölcsön vettek belőlük pár karaktert, és egy egészen más történetet kanyarintottak köréjük.
2) Doctor Who epizód: A Halál városa
Nos, ha van olyan ismerősünk, akit még nem szippantott be a Doctor Who világa (bocsi, a Ki vagy doki egyszerűen nem jön a számra…), azoknak talán érdemes lenne a hardcore rajongók által legszórakoztatóbbnak titulált résszel kezdeni, vagyis a City Of Death-el. (Persze, ezt is Adams követte el.) Ráadásul ebben a részben egy rövid cameo erejéig John Cleese is tiszteletét teszi.
A történet szerint 400 millió évvel ezelőtt egy Földről induló jaggerot felrobban, és az egyetlen túlélő szétesik az időben tizenkét darabra, egyszerre több helyen lesz/van/volt a történelemben… A Doktor (Tom Baker) és társa, Romana Párizsban szórakozgatnak, mikor a Louvre-ban a Doktor időtorzulást észlel. Majd megismerkednek a műkincskereskedő Scarlioni gróffal, és a nyomában járó Duggen felügyelővel, aki szerint a gróf sok lopott műkincset csent el a feketepiacon. Miért érdekli a grófot Dr. Kerensky készülő időgépe? Miért festette meg Leonardo DaVinci annak idején hét példányban a Mona Lisát?
Adams további Doctor Who részeket is írt: a Kalóz bolygót, valamint a Shada című, nem túl sikeres epizódot.
Adams Mark Carwardine zoológussal karöltve írta meg a Last Chance to See-t, és ez volt a legmeglepőbb és talán legjobb alkotása. Inkább a szépirodalom felé hajlik, mint Adams eddigi munkáihoz, és sorra veszi a veszélyeztetett fajokat a földön. A projekt eredetileg egy BBC-s rádiósorozatnak készült, majd könyvméretűvé zsugorodott. Adams úgy gondolta, ez lesz karrierjének legnagyobb teljesítménye. És mi sem gondolhatnánk másként. A védjegyévé vált humora élesebb, mint valaha, de ezúttal aggodalom és bánat hangja is társul melléje, ami ugyebár a legtöbb munkájából hiányzik. Ott van például a könyv zárófejezete. Ez egy allegórikus mese az emberi tudatlanságról, mely arra készteti az olvasót, hogy gondoljon a nap mint nap zajló, globális pusztításra. Adams környezettudatossága már a Doctor Snuggles-ben is észrevehető volt, de csak mostanra virágzott ki teljesen. Nem csak vicces és informatív, de harcba hívja az olvasót, hogy cselekedjen: tegyen lépéseket, hogy tegye jobbá a dolgokat. Üzenete egyfajta kedves figyelmeztetés, valakitől, aki olyan dolgokat látott és tapasztalt, amiket mi még csak elképzelni sem tudunk.
Bósa Diána
Források:
http://www.douglasadams.com/
http://hu.wikipedia.org
http://www.toplessrobot.com/2012/02/7_awesome_things_that_douglas_adams_did_besides_th.php
