Mégsem történt becsapódás?
Egy friss orosz elmélet szerint egészen másképp játszódott le a Tunguzka esemény.
A zsibériai esemény 112. évfordulóján megrendezett aszteroida napon egy új orosz elmélet volt a fő téma, amely megpróbál magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy miért nem találtak Tunguzkában sem becsapódási krátert, sem meteor maradványokat.
Az eddigi legelfogadottabb elmélet szerint egy körülbelül 30-80 méter átmérőjű meteorid lépett be a légkörbe és 5-8 kilométer magasságban felrobbant. A robbanás erejét a különböző becslések 10-30 megatonna közöttinek számolták.
Orosz kutatók számítógépes szimulációkkal, azt vizsgálták, hogy különböző összetételű meteorok, különböző sebességgel és szöggel a légkörbe lépve hogyan viselkedik, és milyen kárt okoz.
Ha megfelelően lapos szögben éri el a légkört egy meteor, akkor nem fog becsapódni, hanem egyszerűen lepattan a sűrű légkörről, pont úgy, mint a kacsázó kő a víz tetején. A tudomány ismer ilyen esetet, 1972 nyarán az Egyesült Államok felett viselkedett így kb. 1000 tonnás vasmeteor.
A szimulációkból kiderült, hogy az 50-200 méter átmérőjű vasmeteroidok ha 25 km/s sebességgel 5-12 fok közötti szögben lép be a légkörbe visszapattannak a légkörről, és csupán 10-15 kilométerre közelítik meg a felszínt. Azonban az óriási lökéshullám elér a felszínt, és komoly pusztítást végez.
Egy érdekesség: az Apollo -13 visszatérésénél is ugyanez volt a rizikó. Nem tudták pontosan irányítani a pályájukat. Visszatérésnél csupán néhány fok volt a különbség a között. hogy elégnek a légkörben, lepattannak a légkörről, vagy sikeresen landolnak.
Egy kis fogalmi magyarázat:
meteoroid – a Nap körül keringő apró porszem, törmelék
meteor – a Föld légkörébe hatoló meteoroid által okozott fényjelenség
meteorit – a Föld felszínét elért meteoroid
