Megtalálták a hosszú élet génjét – a bálnáknál
Londoni tudósok feltérképezték a világ leghosszabb élettartamával rendelkező emlős, a grönlandi bálna génállományát, és sikeresen felfedezték azokat az egyedi géneket, amelyeknek köszönhetően több mint 200 évig él ez az állat. Az Egyesült Királyságban, a Liverpooli Egyetemen végzett kutatás vezetője, Joao Pedro de Magalhaes úgy nyilatkozott, hogy a most felfedezett gének segítségével akár az emberek is hosszabb élettartamra tehetnek szert.
A liverpooli génkutató központban folytatott kísérletet alaszkai, dán, ír, spanyol és dél koreai tudósok közreműködésével végezték. A projekt során összehasonlították a grönlandi bálna génjeit a csukabálnáéval, amely általában csak 30-50 évet él. A kutatók rájöttek, hogy a grönlandi bálnának két génje, amely az élettartamhoz köthető, egyedi módon mutálódott. Ezek közül az egyik az ERCC1 gén, amelyről úgy tartják, hogy a DNS javításáért és a rákkal szembeni ellenállásért felel, továbbá lassítja az öregedést. A másik pedig a PCNA gén, amely szintén a DNS javítással hozható kapcsolatba.
A The Sunday Times szerint Magalhaes pénzgyűjtésbe kezdett, hogy el tudjon indítani egy olyan projektet, amelynek során a bálnák génjeit beültetheti egerekbe, így vizsgálva azt, vajon ellenállóbbá válik-e a kisállatok szervezete a betegségekkel szemben. Amennyiben az utóbbi kísérlet sikeresnek bizonyul, a tudós reméli, hogy tesztelheti majd a gének hatását embereken is.
Magalhaes szerint kétféleképpen lehetne elvégezni ezt a kísérletet. Az egyik lehetőség, hogy különféle szereket juttatnak az emberi szervezetbe, amelyek aktiválják a már meglévő géneket, vagy a másik megoldás az lehet, hogy a grönlandi bálna génjeit emberi sejtekbe építik be, majd később azokat visszaültetik az emberekbe.
Magalhaes munkája sokban hasonlít az októberben megjelent, a Harvard orvosi egyetem kutatói által publikált tanulmányhoz, amely szintén a grönlandi bálna génjeit vizsgálta, hasonló eredményekkel.
Állításuk szerint, hasonló gének létezhetnek más, rendkívül hosszú életű állatokban is, mint például a csupasz turkálóban, más néven csupasz vakondpatkányban, illetve a Brandt-denevérben.
