Mesterséges intelligencia: valóság és fikció
A gépek egyre emberibbé válnak, de lehetnek-e olyanok, mint a filmekben? A MI, azaz a mesterséges intelligencia az okos gépeket jelenti, és a fogalom 1950-es évekbeli megjelenése óta hosszú utat tett meg.
Napjainkban a robotok az emberek mellett dolgoznak hotelekben és gyárakban, mialatt vezető nélküli autókat tesztelnek az utakon. A kulisszák mögött egy okos algoritmusnak köszönhetően a tőzsdén is tevékenykednek, segítenek Amazonon vagy Netflixen könyveket és filmeket ajánlani, és még cikkeket is írnak. Azonban a mesterséges intelligenciák nem feltétlen rendelkeznek jó imidzzsel, gyakran azoknak sci-fiknek köszönhetően, amelyek a robotok hatalomátvételének sötét vízióját mutatják be. Legtöbbünknek az egyetlen referencia pont a MI-ket illetően ezek a filmek. Akkor mi is az igazság? Hol tartunk a tudományban és hasonlít-e arra a fikciós jövőre, amit kreáltunk?
A mindentudó robot
Talán HAL a leghíresebb rossz útra tért MI. A 2001 – Űrodüsszeia könyvben és filmben megjelenő HAL egy rövidítés a heurisztikus programozású algoritmus számítógépre. Arra tervezték, hogy ellenőrizze a Discovery űrhajó rendszerét (amin a cselekmény nagy része is játszódik) és kapcsolatot tartson a legénységgel. Azonban hamar a saját útját kezdi járni az emberek kizárásával.
Jelenleg a HAL-hoz leginkább hasonló gép, amivel rendelkezünk, az Watson, az IBM szuperszámítógépe, ami képes megérteni a természetes nyelvet és millió dokumentumot elolvasni néhány másodperc alatt. 2011-ben megverte a Jeopardy! kvízjáték (amerikai kvízműsor) két legjobb játékosát is.
HAL-al szemben ez a gép együtt dolgozik az emberekkel, például kutatásban, vagy segít új termékeket kifejleszteni nagy vállalatok (például a Coca-Cola, a Procter & Gamble) részlegein. Emellett számos amerikai kórházban is használják, hogy segítse az onkológusokat az új, rák elleni kezelések kidolgozásában. Továbbá egy játék dinoszauruszba is beépítették, ezzel lehetővé téve a gyerekek számára, hogy először kóstoljanak bele a MI-vel való kommunikációba. Kérdéseket tehetnek fel a dínónak, Watson pedig megpróbál válaszolni ezekre.
A gyilkoló gép
A Terminátor filmekből ismert T-800 fém alapú endo-csontvázán túl élő szövettel is rendelkezik, és arra programozták, hogy a Skynet nevében öljön. A Skynet egy mesterséges intelligencia, ami átvette az irányítást a világ számítógépei felett, hogy elpusztítsa az emberiséget.
A MI-knek még nincs saját öntudatuk és mindegyik arra van programozza, hogy az embert segítse. Ez alól kivételt képeznek a katonai robotok, amiket harctéri bevetésre fejlesztenek, ahol a szerepük igencsak vitatható.
Az USA egyik katonai kutatás-fejlesztője, a DARPA rengeteg robot felszerelést fejleszt, mint például exo-csontvázakat, hogy a katonáknak emberfölötti erőt adjon és hozzáférést egy olyan vizuális kijelzőhöz, ami segíthet nekik esetleges döntéshozatalokban. A Boston Dynamics által fejlesztett Atlas robotokat is használják keresés és mentés céljából.
Habár jelenleg nincsenek gyilkoló gépek, létezik egy kampány, ami megakadályozza, hogy valaha is készüljenek ilyen robotok, az ENSZ szerint pedig semmilyen fegyver nem működhet emberi ellenőrzés nélkül.
A segítő robot
C-3PO egy humanoid robot a Star Warsból. Arra tervezték, hogy embereket szolgáljon, és azzal dicsekszik, hogy több mint hatmillió kommunikációs formát ismer. Főleg etikettben, szokásokban és fordításban segítség ő, azaz a különböző kultúrák találkozását teszi minél zökkenőmentesebbé.
A valóságban kezdenek egyre népszerűbbek lenni az “érző” robotok. Ott van a SoftBank által fejlesztett Pepper, a humanoid robot, amit idén árvereztek el Japánban és szinte azonnal el is kelt. Az egyedisége az, hogy feltehetőleg képes az emberi érzelmeket felismerni. Ha például szomorúnak tűnünk, amikor fáradtan érünk haza a munkából, a robot javasolni fogja, hogy hallgassunk zenét. Az emberi érzéseket arckifejezéseket tartalmazó videókból tanulta meg.
A takarító robot
Wall-E az azonos című Disney rajzfilmből ismert robot, akit hátrahagytak, hogy takarítson a Földön, miután az emberek azt elhagyták. Teljesen nevén WATT-takarékos Lánctalpas Limlom-és hulladékkezelő, E-sorozat az utolsó e szerethető robotok közül.
Habár nem annyira aranyos, mint Wall-E, a takarításra programozott porszívók valószínűleg az első példányai a házirobotoknak. Az iRobot cég gyártja a legismertebb márkájú gépeket, a Roomba-akat, amiből a 2014. februári adatok szerint több mint 10 millió darabot adtak el. A robot automatikusan körbemegy otthonunkban beépített szenzorjainak köszönhetően, melyek az akadályokat is jelzik neki. A takarítás végeztével a gép visszaviszi magát a dokkolási helyére, hogy töltődjön. Anekdoták szerint néhány ember annyira kötődik a robotjához, akár egy kis kedvenchez. Még a nyaralásra is magukkal viszik a gépeket.
Az ember külsejű robot
Ava, az élethű android az Ex Machinából (2015) kiemelkedő a MI-k közül. Képes bármilyen témában beszélgetést folytatni, empátiát mutat az emberek felé, és ő maga is teljesen embernek néz ki. Még saját terve is van, amibe az emberek nem tartoznak bele.
Ez az egyik olyan fajta MI, amitől leginkább tartanak az emberek. Bár messze vagyunk attól, hogy Ava szintű intelligenciát alkossunk, néhányan kísérleteznek emberkinézetű robotok építésével. Például Hiroshi Ishiguro mérnök és robotika-szakértő elkészítette robotmását, a Geminoidot, hogy tanulmányozza az ember-robot interakciókat. Ő még szilikongumit használt a bőrhöz, de a L’Oreal kozmetikai cég már összeállt a biomérnökséggel foglalkozó Organovóval, hogy 3D-s emberi bőrt nyomtassanak azért, hogy még élethűebb androidokat lehessen létrehozni.
Chetan Dube professzor, az IPsoft software cég vezérigazgatója pedig kifejlesztett egy virtuális asszisztenst, Amelia-t, s Dube határozottan hiszi, hogy a robotika és a MI egyesülni fog. Úgy véli, hogy Amelia még valamikor ebben a században olyan emberi formát fog kapni, ami megkülönbözhetetlen lesz az igazitól.
Forrás: BBC News
