Miniinterjúk – Urbánszki László
Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Következő szerzőnk Urbánszki László.
1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?
Hatvanöt éves vagyok, és Laci bácsi könyvein nőttem föl. A múlt század hetvenes éveiben bukkantam rá, az akkor még alig ismert író történelmi ifjúsági regényére, a „Sólyom kinyújtja karmait”-ra, majd, ezen fellelkesedve elolvastam a Dzsingisz kánt is. Ez utóbbi nem túl olvasmányos, de nagyon informatív. Gimis voltam, keveset ismertem a világból, megfogott a tényirodalom. Koromból kifolyólag sok tudományos fantasztikus regényt, novellát olvastam a nagy elődöktől: Kulin-Fábián, Marton Béla, Botond-Bolics, Jefremov, Lem és még sokan mások. Akkoriban nagy politikai nyomás nehezedett a szocialista írókra, okítani kellett az ifjakat, „illetlen”, „nyugati métely” volt, ha tudásfeltöltés mellett kalandokat is beleszőttek a regénybe. Voltak kivételek, Darázs Endre, Zsoldos Péter, Kaszás István, Csernai Zoltán, de Laci bácsi rendszeresen szállított, míg a többiek kaotikusan és ritkábban. Eredeti ötletei voltak, izgalmas, elgondolkodtató története, kiváló csattanói, sok végigolvasott éjszakámat köszönhetek neki. Nála elmaradt a jövőbe mutató hurráoptimizmus, nem erőltette a szocialista embertípust.
2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?
Őszinte leszek, félreértettem a kiírást, nem az ő stílusában írtam, nincs konkrét mű, ami beindított. Engem LLL eredetisége fogott meg, valamint a humanizmusa, társadalombírálata. Az ő kisember-hangyájához hasonlóan védtelenek, kiszolgáltatottak az én szereplőim is. Ebben igyekeztem felnőni hozzá. Ezen kívül néhány rá jellemző dolgot nyúltam le tőle a novellámban: magyar származású szereplő, Himalája, kolostorok, és a László nevű főszereplőm, ha már mindketten Lászlók vagyunk.
3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?
Nem kellett, mert ügyesen félreértve a felkérést, a magam kedve szerint írtam. Nem tudok más stílusában írni, ha muszáj, erőltetett, hamis lesz. Ez előnyöm és hátrányom egyszerre. Bármilyen felkérést, szerkesztői ajánlást kapok, azt a magam módján teljesítem. Nagyon édinek tartom a nyugati és a magyar íróakadémiákat, ahol megtanítják a szerzőknek a sikerregény receptjét. Bizonyára sokaknak beválik, engem megfojtana. Írok a kedvem szerint, és remélem, hogy az általam nyitott csapás a siker felé vezet, ha nem, akkor is nagyszerűen elütöttem az időt.
4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?
A nagy kupola szégyene. Ebben megtestesül minden, ami engem vezérel: eredeti ötlet, kisemberes nézőpont, a hatalom utálata. Az Üvöltő bikában ugyanakkor a történelmiregény-írói énem gyönyörködik, a Leslie regényekben a remek csavarokat, életteli alakjait élvezem.
5, Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et?
Nálam Lőrincz L. László a favorit. A krimi irodalmat kevésbé kedvelem, mint a történelmit és a sci-fit, ugyanakkor a Lawrence sorozatban előbukkanó sci-fi és misztikus szálak is nagyon tetszenek.
