Nem lesz teljes a szuperföldrész

Masaki Yoshida japán kutató legújabb modellszámításai szerint a nagyjából 250 millió év múlva kialakuló szuperkontinensben nem áll össze az összes szárazföld. Úgy tűnik, hogy a földköpeny mélyéről kiinduló két szupercsóva valószínűleg távol tartja ettől az Antarktiszt és Dél-Amerikát.

A geológusok legalább egymilliárd évre visszamenően ki tudják kalkulálni, nagyjából hogyan helyezkedtek el és mozogtak egymáshoz képest az egyes korszakokban a kontinensek. A jelenlegi mozgási sebességekből és irányokból arra is következtethetnek, milyen lesz Földünk képe a távoli jövőben. Ismert, hogy az idők során, néhány százmillió évenként az összes szárazföldet magukba foglaló szuperkontinensek állnak össze, majd bizonyos idő után feldarabolódnak és az egész Föld képe újra és újra átrendeződik.

A Metropolis Média elkötelezte magát a véradás fontossága mellett, ezért a Magyar Vöröskereszttel együttműködve véradó napot szervez
2011. szeptember 29-én, csütörtökön a
Magyar Vöröskereszt Székházában (1054 Budapest, Arany János utca 31.) 11 -18 óráig.

Gyere és adj vért, hiszen 1 véradás = 3 emberen való segítséget jelent.

A geológusok és geofizikusok a Föld korai történetébe visszanyomozva a kőzetek mágnesezettségének irányaiból tudják kideríteni, hogy mikor és milyen szuperkontinensek léteztek. Mint ahogy alig ismerünk rá bolygónkra a néhány százmillió éves állapotokat mutató képek alapján, ugyanolyan felismerhetetlen lesz a Föld a távoli jövőben is.

A globális óceánnal körülvett majdani szuperkontinens nagy részében barátságtalan sivatag lesz az úr, partvidékét heves viharok ostromolják. Mivel a kontinensek elhelyezkedése nem módosítja az óceáni áramlásrendszereket, a felszínen ugyan erős áramlatok szállítják a vizet, ám a jelenleg ismert globális szállítószalag megszűnik, a mélyvizek stagnálnak és oxigénben, tápanyagokban szegények lesznek, de mindennek az ember már aligha lesz szemtanúja.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

A kőzetlemezek mozgása bizonyos ciklusokat ír le, melyek során kb. 500-700 millió évenként állnak össze. De mi váltja ki ezeket a ciklusokat, miért alakulnak ki szuperkontinensek? Erre nem tudjuk a pontos választ. Annyi bizonyos, hogy a kontinensek a hét nagy litoszféralemez (a litoszféra a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik) alatt zajló köpenyfolyamatok, anyagáramlások miatt mozognak.

Rendeld előre legújabb könyvünket

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye című könyvünket itt!

Az óceáni kéreg folyamatosan keletkezik és elpusztul, a kontinentális kéreg azonban nem. Ennek az az eredménye, hogy a kontinensek akár több százmillió éven át is nagyjából megtartják az alakjukat, miközben persze partvonaluk lefutása több okból is (hegységképződések, tengerszint változásai stb.) folytonosan változik. A legutóbbi szuperkontinens, a Pangea 300 millió éve állt össze és 100 millió évvel később megkezdődött a szétszakadozása.

Kövess bennünket a facebookon is!

Nagyjából 1,1 milliárd éve létezett a Rodinia szuperkontinens, ezt megelőzően valószínűleg több is, de hogy mennyi, azt senki sem tudhatja biztosan, hiszen egyik szuperkontinens összeállása jórészt eltünteti az előzők maradékát. Voltak részleges szuperkontinensek is, pl. a déli kontinenseket magában foglaló Gondvána.

Forrás: nol.hu/tudomány