Öröktüzek, ahol a mítoszok születtek

Mítoszok, legendák születtek valaha azokon a helyeken, ahol örökké égő tüzek törnek elő a földből. A tudomány kivétel nélkül magyarázattal szolgált létükre, de még a modern ember fejében is újjászületnek a régi történetek, mikor személyesen látja őket.

Nabukodonozor kemencéje –Baba Gurgur

Az iraki Kirkuk városa mellett elterülő óriási Baba Gurgur olajmező közepén földgáz szivárog elő a kövek közül. Sokak szerint az égő gázról már a Biblia is említést tesz Nabukodonozor (Kr. e. 605 – Kr. e. 562), Újbabiloni király kapcsán, amikor is az uralkodó – az aranybálványt megtagadó Sidrákot, Misákot és Abednégót – zsidó férfiakat vetett a tűzbe (ott kemencébe) – akik sértetlenül úszták meg állhatatosságukat. Az biztos, hogy az őslakos pásztorok évezredek óta a tűz mellett keresnek menedéket a hideg ellen maguk és nyájuk számára és a terhes nők is a tüzektől kérnek fiúgyermekáldást. Az örök tűz jótékony hatása mellett óvatosnak kell lenni, a felszabaduló mérges gázok (kén-hidrogén) könnyen a vesztét okozhatják annak, aki megközelíti a lángokat.

Gesztenyehát titokzatos fényei – Örökláng-vízesés

A Buffalótó délre található Chestnut Ridge Park vonzó utazási célpont azok számára, akik  szabadidejüket a természetben szeretnék eltölteni. A gondtalan kirándulások mellett más nevezetességet is kínál park: az Örökláng vízesés vízfüggönye mögötti üregekben, széltől védett helyen apró lángok égnek. Az őslakos indiánok által is tisztelt hely sok fejtörést okoz manapság a tudósoknak, mert a világ más tájain ismert folyamatokhoz nem adottak hasonló feltételek – a terület alatt húzódó kőzet nem elég régi és nem elég forró a folyamatok fenntartásához. Az Indiana Egyetem kutatói azt azonban kimutatták, hogy az etán és a propán koncentráció itt a legmagasabb, összehasonlítva más természetes „öröklángokkal”. A láng(ok) látványát majdnem egész évben élvezhetik a látogatók, ha mégis kialszik, egy öngyújtóval gondoskodhatnak arról, hogy élvezhessék a rendkívüli természeti jelenséget.

A szörnyeteg szülőhelyén – Chimaera-hegy

 „A halhatatlanok teremtménye, nem ember, oroszlán az elején, míg kígyó a végén, kecske a közepén, szörnyű lángot lehel ki” – írja Homérosz a kiméráról. Nem csoda, hogy a mai török üdülővárostól, Antalyától 80 km-re fekvő hegy 2500 éve ki nem hunyó lángjait a kimérával azonosították az ókorban. A sziklákból két tucat helyen feltörő metán és hidrogén, megannyi fáklyaként világították meg Lycia partjait, navigálási pontot biztosítva az ókori evezősök számára. A tudomány mára legyőzte a Kiméra-hegy rejtélyét – akárcsak a görög hős, Bellerophon pegazusán a kimérát magát – az 5000 m2-es sziklás területen – elszórtan – feltörő lángokat mára már turisták használják, hogy megmelegítsék teájukat…

A szerzetes tüze – Víz és Tűz Barlangja

A közel-keleti örökké égő tüzek nem egyedülállóak Ázsiába, a Távol-Kelet sem marad le az efféle látványosságok terén. Tajvanon számos metánt termelő iszapvulkán és forrás nyújt felejthetetlen élményt az odalátogatóknak, sőt, ez a két jelenség egyesül a Víz és Tűz Barlangjánál! Ha szigorúan nézzük, akkor nem barlangról van szó, hanem sziklás területről és az ott elterülő tavacskáról, amit egy forrás táplál. A metán gázbuborékok a vízen keresztül törnek a felszínre, látszatra „meggyújtva” a sziklák felszínét.
A valaha háromméteres láng mérete ugyan csökkent, de így is egyedülálló látványosság. A helyiek szerint a lángot egy szerzetes fedezte fel 1701-ben, így a Víz és Tűz Barlangját a fiatalabb öröklángok közé kell sorolni a bizonyítékok alapján.

Se szél, se víz nem fog rajta – Mrapen

Az indonéziai Közép-Jáván található Manggarmas falu lángja, a Mrapen idősebb a tajvaninál. A hagyomány szerint Sunan Kalijaga (1460-?), indonéziai muszlim hittérítő a faluban pihent meg társaival. Az éjszaka hideg volt, de mégsem fáztak, mert a tanító földbe szúrta botját, majd kihúzta azt, a keletkezett lyukból láng tört elő, meleget adva az utazóknak.
A földből feltörő gáz bizonyíthatóan a 15. század óta ég, a Demak szultánok szent kriszét (hagyományos, indonéziai hullámos tőr) a Mrapenben edzették. A szél és esők próbáját is álló lángot manapság a buddhista szertartásokhoz és modern sporteseményekhez használják – a szent tűzzel gyújtják meg az események fáklyáját.

A Föld alatt tomboló tüzekről itt olvashatsz.