Stanislaw Lem, a sci-fi nagymestere ma lenne 90 éves
Legkedveltebb témája a megvalósíthatatlan kommunikáció volt emberiség és az idegen civilizációk között. Ír a technológiai fejlődésről, ember és gép tökéletlen kapcsolatáról, és a biológiai ember helyéről a gépiesített társadalomban. Idősebb korában roppant kritikussá vált a technológiai újításokkal szemben, kritizálta például az Internetet is. Műveit a tudományos és filozófiai körök képviselő is elismerték, mivel témáit a hétköznapi ember számára is fogyasztható, és élvezhető formában tálalta.
Most a 2006-os Galaktika m
agazin évadát is begyűjtheted, ha egyben vásárold meg a teljes évadot (1-12 szám) csak 2006 forintért! Itt megveheted!
Élete és munkássága
Apja nyomdokain haladva orvosnak készült, de tanulmányait félbeszakította a II. világháború. A német megszállás alatt autószerelő-segédként és hegesztőként dolgozott, részt vett az ellenállásban. A megszállás alatt írta meg első műveit, mint egy későbbi interjúban mondta, csupán a maga és barátai szórakoztatására, mert így tudta átvészelni ezt a sivár és nyomasztó korszakot. 1946-ban a repatriálási program keretében családjával áttelepült Krakkóba, ahol doktori diplomával zsebében segédkutatói munkát vállalt, szabadidejében írogatott. Mivel allergiában és szénanáthában szenvedett, minden évben a hegyekben töltött négy-hat hetet, ezek az időszakok aktív alkotással teltek.
1946-ban egy folyóirat folytatásokban közölte első regényét Ember a Marsról címmel, versei, novellái a Tygodnik Powszechny katolikus hetilapban jelentek meg, elkészült Az átszellemülés kórháza című regénye is (amelyet saját, lengyelországi élményei ihlettek), de ezt a cenzúra éveken át visszatartotta. Első sikerét 1951-ben az Asztronauták című kommunista utópiával aratta, melyet németre is lefordítottak, így találva neki egy jóval szélesebb körű olvasótábort. 1955-ben jelent meg a Magellán-felhő, 1957-ben a Csillagnapló, két évvel később az Éden és az Invázió az Aldebaranról című elbeszélés-gyűjtemény.
A hatvanas évek lett alkotói pályája legtermékenyebb szakasza, 1961-ben vetette papírra a Visszatérést és a Solarist. Utóbbi minden idők egyik legsikeresebb sci-fi regénye, amelyet 1972-ben Andrej Tarkovszkij, harminc évvel később Steven Soderbergh filmesített meg. Lem maga nem rajongott műveinek filmre viteléért, Tarkovszkij adaptációját egyenesen űrbeli Bűn és bűnhődésnek nevezte. 1964-ben Summa technologiae című esszégyűjteményében a jövőtervezés tudományos-technikai feltételei foglalkoztatták, az egy évvel későbbi Kiberiáda szatirikus mesegyűjtemény. Az 1968-as Pirx pilóta kalandjai izgalmas elbeszéléskötet, amelyből 1972-ben magyar tévésorozat is készült, e korszakának záró remeke Az Úr hangja című regény.
A sci-fi irodalom történetét A tudományos-fantasztikus irodalom és a futurológia című esszékötetben foglalta össze. 1987-ben, Béke a földön című regénye megjelenése után bejelentette: szépírói pályáját befejezettnek tekinti, a továbbiakban csak esszéket és tanulmányokat publikál. Élete végén a jövőfilozófia, a nanotechnológia, a világmindenség hallgatása, a tudomány végső lehetőségeinek kérdései, s az általa fantomatikának nevezett virtuális valóság foglalkoztatták. A műfajt a klasszikus irodalom szintjére emelő író kritikával szemlélte saját és írótársai munkásságát is, így történhetett meg, hogy Amerikában a sci-fi írók szövetsége előbb tiszteletbeli taggá választotta, majd kizárta soraiból. A század legnagyobb elméi között számon tartott Lem a szükségállapot 1981-es kihirdetése után elhagyta Lengyelországot. Előbb ösztöndíjjal Nyugat-Berlinbe ment, majd 1983-ban Bécsbe költözött, ahonnan 1988 őszén tért vissza Krakkóba. A lengyel kultúrának tett szolgálataiért 1996-ban a Fehér Sas érdemrenddel, 2001-ben a legnagyobb lengyel kulturális kitüntetéssel, az Arany Jogarral tüntették ki.
2006. március 27-én Krakkóban halt meg, nevét a csillagok között a 3836-os kisbolygó őrzi.
Látogass el a facebook oldalunkra,ahol sok-sok érdekes információval, történetekkel és nyereményjátékokkal várunk. Nyerj értékes ajándékokat. Katt ide és szörfölj velünk!
Üzenet a jövőnek
Forrás: nol.hu