Szenzációs felfedezés: ebédelni készül a fekete lyuk
A saját galaxisunk, a Tejútrendszer központjában terpeszkedő feketelyuk-szörnyeteg éppen “ebédelni” készül. Most először sikerült megfigyelni, amint egy csillagközi gázfelhő egy ilyen objektum felé zuhan.
A Tejútrendszer központjában egy körülbelül 4 millió naptömegű, óriás fekete lyuk helyezkedik el. Ezt régóta tudják a csillagászok, és más galaxisok hasonló objektumainak vizsgálatából az is ismert, hogy ezek az úgynevezett szupernagytömegű fekete lyukak folyamatosan maguk köré gyűjtik a környező gázanyagot.
Az elmélet szerint az így begyűjtött gázanyag egy része előbb-utóbb a fekete lyuk felé zuhan – egyre gyorsuló, spirálozó mozgással -, és az ekkor fellépő heves folyamatok miatt a fekete lyuk környéke kifényesedik. A galaxis centruma ekkor sokkal több sugárzást bocsát ki – ez a helyzet az úgynevezett aktív galaxisokban.
Ráközelítés a Tejútrendszer központjára, ahol egy körülbelül 4 millió naptömegű, óriás fekete lyuk terpeszkedik. A filmen látható, hogy az utóbbi években egy olyan gázfelhő mozgását észlelték, amely a centrum felé gyorsul (forrás: ESO)
A Tejútrendszer jelenleg csendes fázisában van, mert a központi fekete lyuk sem aktív. Ez a helyzet azonban rövidesen megváltozhat, mert a fekete lyuk éppen most készül “elfogyasztani” egy nagy adag gázanyagot. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT-rendszerével (Very Large Telescope) először figyelték meg, amint egy gázfelhő a Tejútrendszer szupernagytömegű fekete lyuka felé tart.
A gázanyag tömege háromszor nagyobb a Földénél. Mozgása gyorsul: sebessége 7 év alatt közel megduplázódott, elérve a 8 millió kilométer/órát. A gázanyag igen elnyúlt pályán mozog, és 2013 közepén, a legnagyobb várható közelségkor körülbelül 40 milliárd kilométerre lesz a fekete lyuk eseményhorizontjától. Ez körülbelül 36 fényórának felel meg (a Plútó naptávolsága 6 fényóra). Csillagászati értelemben ez igen kis távolságnak számít egy központi fekete lyuk környezetében.
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=YkFgtltlxsYknllb
A megfigyelt gázfelhő mozgása közelebbről (forrás: ESO)
A gázfelhő jóval hidegebb, mint a környező csillagok felszíne, körülbelül 280 Celsius-fokos. Anyaga főleg hidrogénből és héliumból áll. A környező csillagok erős ultraibolya sugárzásának hatására maga a felhő is “izzik” az UV-tartományban. A felhő jelenlegi sűrűsége jóval nagyobb, mint a fekete lyukat övező többi gázelegyé. Ahogy a felhő a fekete lyuk felé közeledik, az igen erős gravitációs mező miatt felgyorsul, és anyaga egyre jobban szétterül a pályáján (lásd az animáción). Eközben a felhő anyaga várhatóan fel is forrósodik, és valószínűleg röntgentartományban kezd sugározni.