Szigetet szülhet egy víz alatti tűzhányó a Kanári-szigeteken
Egyre hevesebb földrengések kíséretében egy hónapja önti a lávát egy víz alatti tűzhányó a Kanári-szigetcsoport El Hierro nevű kis szigetének közelében. Könnyen lehetséges, hogy a magasodó vulkán eléri a vízfelszínt, és új szigetként emelkedik ki az óceánból.
A megszilárdult láva egyes helyeken már 100 méterre tornyosul a tengerfenék fölé, de még mindig 150 méter hiányzik ahhoz, hogy kibukkanjon a hullámok közül. Még nem biztos, hogy eléri ezt a magasságot, de ha továbbra is ilyen intenzitású lesz a vulkáni tevékenység, nagy rá az esély. Ennek ellenére már több mint ötszáz ötlet érkezett, hogyan is kellene elnevezni majd az új szigetet (az egyik legnagyobb favorit az Atlantisz). A négy hete növekvő “szigetmag” felbukkanása nem meglepetés a geológusok számára, hiszen a terület már július óta igen aktív. Az újdonsült tűzhányó, amely tulajdonképpen egy tenger alatti hasadékként kezdte életét, pár hét alatt nagyot növekedett a kiömlő láva megszilárdulásával. Bizonytalan, hogy mennyi ideig és hány helyen fog még magma feltörni, egyelőre nem csillapodik a vulkáni tevékenység.
Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!
A november 3-án készült felvételen a víz alatti vulkanizmus felszíni jelei, gázbuborékok és hamufoltok láthatók. A vulkanikus hamu nagy vízfelületeket borít, és a kitörés okozta oxigénhiány miatt sokfelé látni elpusztult halakat
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=8hWcZ787ZUGxDKiZ
A víz tetején úszó lávafoszlányok
Ugyanakkor radarképek is készültek a tengerfenékről, és ezeken már jól azonosítható a hegy. A vulkán elérte a 700 méteres szélességet, és kirajzolódik a 150 méter átmérőjű kráter is. A lávát ontó hasadék mintegy 3 kilométer hosszú.
Ha a körülbelül 10 kilométeres mélységben lévő magmakamrából feltörő magma nagyobb mennyiségben és hirtelen a sekély vízbe ömlene, nagy gőzkitöréseket okozhat. Egyes kutatók számítanak kitörésekre a szárazföldön is, de a spanyol nemzeti földrajzi intézet szerint egyelőre nem kell tartani nagy robbanásos eseménytől. A vulkánt létrehozó folyamatokat inkább csendes, bazaltos lávaömlések jellemzik. Harangi Szabolcs geológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy több szempontból is nagyon érdekes, ami a Kanári-szigeteknél most zajlik, és bizonyos mértékig veszélyhelyzetet is jelent. Szeizmológiai szempontból azért, mert a földrengések az utóbbi napokban felerősödtek, és ha tovább erősödnek (körülbelül 5-ös magnitúdóig), akkor El Hierro szigetén kőomlások, hegyomlások fordulhatnak elő. “Fontos hangsúlyozni, hogy ezek szökőárt nem keltenek, így a többi sziget nem lesz veszélyben” – tette hozzá. A szakértő elmondta, hogy a vulkáni helyzet többféleképpen alakulhat. Jelenleg a szigettől délre zajlanak a kitörések, de lehetséges, hogy lesznek a szigettől északra is (ahol most a földrengések pattannak ki), sőt az is lehet, hogy magán a szigeten is nyílnak vulkáni hasa
dékok, mondta a geológus.
Most 1 héten keresztül extra áron, 5.900 forintért tiéd lehet a négy Clarke klasszikus:
Szigetek az égben, A Mars titka, Mélység, Régmúlt napok fénye
Forrópontos vulkanizmus
A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek egy vulkanikus szigetcsoport Afrika északnyugati partjai mentén. Hét nagyobb és több kisebb sziget emelkedik ki itt az Atlanti-óceánból, összesen 7500 négyzetkilométernyi területet foglalva el. A szigetcsoport úgynevezett forrópontos vulkanizmus eredményeként jött létre, ahogy a Hawaii- vagy a Zöldfoki-szigetek. A forrópontos vulkanizmus során egy földköpenyben lévő forró terület kőzetolvadékot (magmát) termel, amely felfelé (a kisebb nyomás felé) haladva átégeti magát a kőzetburkon, és lávaként a felszínre (ez esetben a tengerfenékre) ömlik. Ahogy a lemeztektonikai mozgások (jelen esetben az Atlanti-óceán tágulása) miatt a kőzetburok elmozog a köpenyben egy helyben lévő forró pont felett, egy “hegesztési nyomvonal” jön létre, ahol a hegesztési pontok az újabb víz alatti vulkánok, amelyek egy részéből később szigetek válhatnak. A Földön mintegy 120 ismert forró pont van, ezek egyharmada napjainkban is aktív. A Kanári-szigetcsoport tagjai ezért vulkanikus kőzetekből, megszilárdult lávából épülnek fel, és egyik különlegességük, hogy a tengerpartokat fekete homok borítja (mert a homok itt a sötét színű lávakőzetekből keletkezik).
El Hierro a szigetcsoport legdélebbi, legkisebb (270 négyzetkilométeres) és leggyérebben (10 ezer lakos) lakott tagja – legalábbis egyelőre.
Balról jobbra: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote. A forrópontos vulkanizmus miatt a szigetek keletről nyugatra egyre fiatalabbak
Történelmi kitörések a Kanári-szigeteken
A kitörések előrejelzése nem lehetséges, bár múltbeli eseményekről bőségesen állnak rendelkezésre információk, amelyek talán segíthetnének. Sok korábbi kitörésre lehet következtetni a geológiai nyomokból, illetve többet feljegyeztek a történelem folyamán. 1706-ban például a Pico del Teide lávája elpusztította Garachio város kikötőjét. Lanzarote szigetén pedig 1730-tól 1740-ig egy évtizeden át ömlött a láva. La Palma szigetén rendkívül sok, több mint száz kitörést sikerült azonosítani az elmúlt 20 ezer évben, a legutolsó 1970-ben történt.
A friss láva tartja életben a szigetcsoportot
El Hierro szigete a földtörténeti időskálán nézve nem olyan régen, egymillió évvel ezelőtt emelkedett ki a tengerből. Lanzarote és Gran Canaria már 15 millió, Fuerteventura pedig már 20 millió éve vulkanikusan aktív szigetek. La Gomera szigetén azonban úgy tűnik, megszűnt a vulkáni aktivitás, új lávaöntések híján pedig pusztulásra van ítélve: az eső és tengervíz lassan elmossa, néhány millió év alatt várhatóan eltűnik. A friss láva jelenti a Kanári-szigetek létezésének feltételét. A tenger rombolja a szigeteket, a vulkáni működés ezt ellensúlyozza, sőt olykor, mint ahogy talán jelenleg is, teljesen új szárazföldet teremthet.
El Hierro
A fél évszázados sziget
Surtsey szigete 1963. november 14-én, Izland partjaitól délre született, egy 130 méter mélyen kezdődő vulkánkitörés eredményeként. A kitörés egészen 1967. június 5-ig tartott, ekkorra 2,7 négyzetkilométeresre növekedett a friss szárazulat. Azóta a lávautánpótlás hiánya miatt egyre csökken a területe. Egy ilyen esemény nagyszerű alkalom arra, hogy a vulkanológusok és biológusok megfigyelhessék, hogyan jön létre egy sziget, illetve egy teljesen kopár felszínt hogyan népesítenek be idővel az élőlények.
Kövess bennünket a facebookon is!
forrás: origo/tudomány
