Új típusú égitestet fedeztek fel
Túl kicsi, túl sűrű és túl közel van a csillagához.
Brit csillagászok egy távoli csillag körül keringő objektumra bukkantak, amely eddig ismeretlen volt a kutatók előtt. Feltételezésük szerint először figyelték meg egy gázóriás magját. Ha ezt megerősítik, akkor először nyújthat betekintést ezeknek az órásoknak a belsejébe.
Bár az olyan bolygóóriásokra, mint a Jupiterhez és a Szaturnusz, egyszerűen gázbolygóként gondolunk, a hidrogén és héliumgáz vastag burka szilárd magot rejt. Ezek létezésről, tulajdonságaikról számos hipotézis létezik, De eddig semmilyen ismeretekkel nem rendelkeztünk.
At Warwicki Egyetem csillagásza, David Armstrong és munkatársai a Tess űrteleszkóp által gyűjtött adatokban lefuttatott programmal kutattak szabadon lévő bolygómagok után. Most a csillagászok úgy vélik, felfedezték egy óriásbolygó kőzetmagját, mely körül hiányzik a légkör. Átmérője csak mintegy 3,5-szer nagyobb, mint a Földé, tömege azonban 39-szer nagyobb. Egy Naphoz hasonlatos csillag körül kering, a Földtől 730 fényévnyi távolságra. A mag olyan közel kering anyacsillagához, hogy egy éve csupán 18 órából áll. Felszíni hőmérséklete pedig mintegy 1527 Celsius-fok.
A most felfedezett volt a több vizsgált objektum egyike. A Chilében lévő Harps spektrográf segítségével megmérték a különböző objektumok tömegét. Armstrong elmondása szerint a TOI 849 b nevet kapott objektum különösen nagy tömegűnek tűnt. Jóval nagyobbnak, mint amekkorára előzetesen számítottak.
Amikor elkezdték közelebbről megismerni az objektumot, úgy vélték, talán egy kettős csillag lehet. A további adatok azonban világossá tették, hogy egy bolygóról van szó, mely méretéhez képest különösen nagy tömegű.
A kutatók nem biztosak abban, hogy a mag egy ütközés során veszítette-e el a légkörét vagy sohasem volt neki. Ha a Jupiterhez hasonlatos bolygó volt egykor, akkor több úton is elveszíthette gázburkát.