Városlakók – az egészségünkkel fizetünk érte
Az ipari forradalom hatására az emberek a vidékről a városokba költöztek. A kezdeti néhány százalékról a városlakók aránya a világon 1950-re elérte a 30 százalékot. Napjainkban 50 százalék feletti az arány, és 2050-re 10 emberből hét fog városban lakni. Mindezért részben az egészségünkkel fizetünk. Európai Unió környezetvédelmi hivatalának jelentése szerint nyolc halálozásból egy a légszennyezéshez köthető.
A tanulmány szerint a halálozások 13százaléka vezethető vissza a levegő- és zajszennyezéshez, a rossz minőségű vízhez és a vegyi anyagokkal való érintkezéshez. 2012-ben, az utolsó teljes adatsorral rendelkező évben az Európai Unióban 630 ezer idő előtti halálozás volt környezeti tényezők számlájára írható.
A légszennyezés évente 400 ezer halálozásban, a hangszennyezés játszott szerepet 12 ezer ember idő előtti halálában játszott szerepet. A további halálozások az extrém időjárási jelenségekhez, többek között a hőhullámokhoz köthetők. Az emberek többféle kockázatnak vannak kitéve, ezek összeadódhatnak, és egyes esetekben több is károsítja egyszerre az egészséget
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a légszennyezés évente a világon több millió ember halálát okozza, a stroke-os, tüdőrákos és szív- és érrendszeri eredetű halálok egyharmadának áll a hátterében. Egy másik WHO-jelentés, mely a zajszennyezésről készült, megjegyezte, hogy a környezeti zajártalom a vérnyomás és a stresszhormonok szintjének emelésével hozzájárul a szívbetegségekhez.
A szegényebeket aránytalanul jobban sújtja a légszennyezés és az extrém időjárási jelenségek, köztük a hő- és hideghullámok. Ez összefügg azzal, ahol élnek, dolgoznak és tanulnak, melyek gyakran hátrányos helyzetű városrészek, forgalmas közutak közelében.
Jó hírt is tartalmaz a jelentés: a légszennyezéshez köthető halálozások az 1990-es egymillióhoz képest csökkentek, a vízminőség pedig Európa nagy részén jó.
