Vissza a jövőbe – filmből regény

Az irodalom és a film kapcsolata elég nyilvánvaló. A science fiction mint az irodalom része szintén kapcsolódik a filmgyártáshoz. Vagy úgy, hogy meglevő alkotásokat filmesítenek meg, vagy pedig filmeket megregényesítenek. További lehetőség a tévé- és filmsorozatok világához kapcsolódó olyan művek létrehozása, melyeknek nincs eredetije, ők maguk az eredetiek.

Ez a kapcsolat, bár esetleg újnak tűnhet, semmiképp sem az. Az nem meglepetés, hogy regényeket megfilmesítenek, de már a filmművészet kezdetén is találhatunk novellizációkat. Talán az egyik legnevezetesebb a Galaktika 285. számának XL változatában (2013. december) is olvasható, Edgar Wallace által (is) írt King Kong. De ennél korábbi eseteket is ismerünk. Például az 1913-ban bemutatott, Theodore Marston által rendezett Robin Hood c. film novellizációját olvasni lehetett a Pluck Library 1914. évi számaiban (a szerző az igen termékeny William Murray Graydon volt). Szintén jól ismert a 2001: Űrodisszeia esete, ahol a könyv elolvasása esetleg segíthet a film megértésében is.

A korai kezdetek ellenére a novellizációk inkább a hetvenes évekre váltak csak rendszeressé. A Csillagok háborúja vagy a Nyolcadik utas: a Halál igen sok példányban kelt el, jelentős nyereséget termelve a jogtulajdonosnak. Ezek a példák másokat is ösztökéltek a filmek és belőlük írt regények egyidejű vagy egymáshoz közeli megjelentetésére.

A Galaktika az eddigiekben sem zárkózott el az ilyen alkotások bemutatásától, és nem történik ez most se másképp. A Vissza a jövőbe (Back to the Future, 1985) nagysikerű film volt a nyolcvanas évek közepén, végén. Megkapta a Hugót, és még számos más díjat is elnyert. A sorsát ez a film sem kerülhette el, még 1985-ben megjelent a film megregényesítése, kevéssé meglepő módon Back to the Future címen (Berkley, 1985). A regény a Galaktika 303. számának XL változatában (2015. június) jelent meg.

George Gipe (1933-1986) amerikai írót kérték fel a novellizáció megírására. Gipe írt fogatókönyveket (két Steve Martin filmét), számos folyóiratcikket – többek között a Sports Illustratedbe és a MAD Magazine-ba – és könyveket is. Nem csak regényeket publikált, megjelent például The Great American Sports Book (Hall of Fame Press, 1980) címmel is könyve az amerikai sport nagy alakjairól és nevezetes eseményeiről. Ő írta a Szörnyecskék (Gremlins, 1984) novellizációját is. Érdemes megemlíteni, hogy egy elbeszélése megjelent az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine 1969. júniusi számában („The Cask of Amarillo (Texas)”).

Az interneten találhatunk egy alternatív megregényesítést is. Kristen Sheley (1979) újságírást tanult az oregoni egyetemen, és lelkes rajongója a filmnek. Honlapján olvasható saját változata, mely az eredeti forgatókönyv alapján készült.

Zsoldos Endre