A geek világ sztárjaival találkozhattak a bécsi Comic Con látogatói
Ahogy ebben a cikkünkben már korábban beszámoltunk róla, színes és izgalmas forgatag lett a második bécsi Comic Con, ahol a színvonalas cosplayesek, az ezernyi videojátékos és filmes kacat mellett még hírességekkel is összefuthatott az ember. Az egyik legnagyobb névként dedikált a rajongóknak és fotózkodott együtt velük Kristian Nairn (Hodor) a Trónok harcából, Michael Cudlitz, a The Walking Dead Abrahamja, Mark Pellegrino a Lostból és a Supernaturalből, Jeri Ryan a Star Trek: Voyagerből, a leszbikus harcosnőt alakító Gemma Whelan szintén a Trónok harcából, valamint Chris Rankin a Harry Potterből. Végül, de nem utolsó sorban ott volt még Billy Boyd (Pippin) is A Gyűrűk Urából, akit szinte szétszedett a közönség. Mindemellett érkeztek a Marvelt és DC-t erősítő grafikusok, képregényrajzolók is, akik rendkívül erős insider vonalat hoztak a képregényes fesztiválra.
A Comic Con már rég nem csak a képregényekről szól, erősebben jelen vannak a filmes és tévés vonatkozású sztárok és relikviák is. Így a nagyszínpad első, moderátor által levezényelt beszélgetését Mark Pellegrino kezdte a Supernaturalből, akitől – ahogy az itt szereplő sztárvendégek mindegyikétől – a közönség is kérdezhetett. Ő játszotta ugye a sorozatban Lucifert, rögtön meg is kérdezték tőle, hogy mit gondol a velejéig gonosz karakterekről mostanában a tévében. A színész szerint előfordulnak ők is a kisképernyőn, de legtöbbször olyan figurák tűnnek fel a sorozatokban, akikben azért van némi jóság is. Pellegrino mesélt arról, hogy szigorú ábrázata miatt sokszor hívják rendőrsorozatokba, de őt bizony a Supernaturalben főszereplő Misha Collinsék megviccelni nem tudják. A sztár még imitálta is a Samet és Deant játszó Jared Padalecki – Jensen Ackles kettőst. De Pellegrinót megkérdezték a Lost végéről is, ha már abban is elég jelentős mellékszerepe volt. Ő se tudott senkit megnyugtatni, hogy az alkotók jó megoldást választottak volna. A színész elmondása szerint ő is döbbenten vette tudomásul a lezárást.
Igaz, hogy Pellegrino közel sem töltötte be az 1400 férőhelyes termet, a Marvel és DC berkeibe tartozó grafikusok azonban még kevesebb embert vonzottak be. Valószínűleg azért, mert az általuk képviselt vonal már legfőképp a hardcore szuperhős és képregényrajongókat érdekli. A művészek nagyokat csodálkoztak a buborékos ásványvizen, merthogy ilyen náluk ritkán akad, de jókat is szakmáztak. Stephane Roux legfőképp a Power Girlről beszélt, illetve a DC-nek végzett munkáiról. Adam Hughes arról, hogy őt főképp azért keresik a szakmán belül, mert olyan jól tud dögös női karaktereket rajzolni. Dolgozott már a Wonder Womanen, valamint a Tomb Raideren is. Ő volt az egyik leglazább a megjelent művészek közül, a főleg borítókat tervező rajzoló elmondta, mennyire nehéz dolga van, amikor panelek rajzolására kérik meg. Illetve előkerült az is, hogy korábban azzal szórakoztak, hogy Power Girl melleit az éppen futó szériában részről-részre nagyobbra vették, és a kiadó csak a kilencediknél szólt, hogy ez már sok lesz. De Adam mesélt arról is a közönségnek, hogy milyen kellemetlen volt, amikor megrajzolta egy Tomb Raider szám borítóját a kádban fürdő Lara Crofttal, pálmafás csempékkel és túlfűtött erotikával, amikor kiderült, hogy egy szibériai kaland lesz a füzetben olvasható sztori.
Érdekes volt, ahogy kijött az, hogy az amerikaiak mennyire más kultúrában élnek, ugyanis amikor képregényes karakterek melleiről kellett például beszélni, akkor meg-megakadtak a művészek, mondván, hogy szabad-e itt ilyet. De biztosították őket ilyenkor, hogy Európában vannak, itt látott és hallott a nép már “mocskosabb” dolgokat is.
Rajtuk kívül ott volt még Andy Price is, aki a My Little Ponyn dolgozott, ő persze meg is kapta rögtön a kérdést az egyik rajongótól, hogy mit szól ahhoz, hogy a képregény és az animációs sorozat furcsa érzéseket vált ki huszonéves férfiakból. Price elmondta, hogy minden ilyen franchise-nak van olyan nézői-olvasói rétege, akikről nem érdemes tudomást venni. A My Little Pony esetében ez olyan 3-4 százalék körül van szerinte, más címeknél meg 1-2. (Disclaimer: A valóságban persze ehhez képest jóval nagyobb lehet az ilyen követők száma, körülbelül 10-12 százalék körül.)
Délután került sor a még 48 évesen is jó formában lévő Jeri Ryan paneljára a teremben. Őt már konkrétan szétszedte a közönség, rengetegen tódultak be a színésznő interjújára és sokat is kérdeztek tőle. A Star Trek: Voyager sztárja laza jelenség volt, és örömmel fogadta, amikor a rajongók arról biztosították, hogy Hetes mennyit jelentett számukra. Ráadásul ez a karakter volt az egyik első olyan a modern televíziózás történetében, aki szűk, dögös ruhákban is fontos szerepet töltött be egy sci-fi történetben és nem csak dísznek, afféle eyecandynek volt ott. A szőke színésznő mesélt arról, hogy amikor először látta a Treket, mennyire nem akart benne szerepelni. De arról biztosította a jelenlévőket, hogy igazi mérföldkőnek élte meg a sorozatot. A rajongói kérdések persze olyan produkciókat is érintettek, mint a Leverage, és a Helix is szóba került.
A bécsi Comic Con szombati napjának egyik legnagyobb sztárja, aki miatt teljesen betelt a nagyterem, az Billy Boyd volt. A Gyűrűk Urában Pippint játszó színészben a rajongók egy igazán közvetlen embert ismerhettek meg abban a 45 percben. A színész elmesélte, hogy több mint 4 és fél évet töltött Új-Zélandon, amikor Peter Jackson filmjeit forgatták – persze ezt nem összefüggően, hanem hosszabb-rövidebb időperiódusokban -, de bármikor visszatérne, akkora élmény volt. Boyddal volt a legrövidebb a moderátori beszélgetés, a rendezők is tudták, hogy a rajongók bizony kérdezni akarnak majd tőle. De ez csak részben történt meg, a többség ugyanis arról biztosította a hírességet újra és újra, hogy mennyit jelentett nekik a filmsorozat. Ebből vicces dolgok is kikerekedtek, ugyanis a közönség néhány tagjából a sztár kikényszerítette, hogy kérdezzenek valamit. Aztán meg fordult a kocka és a rajongónak is számot kellett adnia arról, hogy mi a kedvenc étele.
Billy Boyd igazi bohóc volt, de a jó értelemben, egy olyan figura, aki legrövidebb 5 perc alatt megszeretteti magát bárkivel. Trükközött ásványvizes palackkal, viccelődött németül (a végére számolni is nehéz volt, hogy hányszor hangzott el a szájából a “Das is mein Stuhl!” felkiáltás). A végére mégis megható perceknek lehettünk tanúi, amikor a harmadik Hobbit részhez készített The Last Goodbye című kísérőszámot adta elő élőben, egy szál gitárral a színész. Igaz, hogy 1400-an voltak körülbelül a teremben, mégis néma csend volt és hatalmas ováció zárta ezt a panelt.
Az biztos, hogy A Gyűrűk Ura sztárja feltette a szombati nap végére a pontot. Nem lesz olyan rajongó az elkövetkezendő hónapokban, aki ne emlegetné Billy Boyd produkcióját mosolyogva. Ez alább videón is megtekinthető, a közönség ugyanis nyilván felvette.
A rendezők ügyesen jöttek rá, hogy Európában is van igény a Comic Conokra, a geek világ sztárjaira, így nagy szerencse, hogy a New Yorki Comic Con és a San Diegói mellett már Bécsben is találkozhatnak a mainstream szórakoztatóipar nézői ekkora nevekkel. Igaz, hogy Hodorral mondjuk egy exkluzívabb, kis termes közönségtalálkozó már 100 euróba került, de lehetett látni ismerős magyar arcokat is az eseményen. Videobloggerek, újságírók is megfordultak a bécsi Comic Con pavilonjaiban, a magyar youtuberek közül pedig a prospektus szerint a TheVR-os srácok voltak jelen. Vasárnapra maradtak a Trónok harca és a The Walking Dead sztárjai, ha ők is hasonló színvonalat hoztak, mint Billy Boyd, akkor kijelenthető, hogy ez a téli Comic Con vélhetően nagyon kevés embernek okozott csalódást. Ha egyáltalán volt olyan.
