A negyedik lovas, a ragály

Amikor a modern gyógyszerek és kezelések elhitetik velünk, hogy legyőztük a legrettegettebb betegségeket, az apokalipszis negyedik lovasa újra felnyergeli fakó paripáját és körbenyargalja Földet.

Legyőzött ellenség? – pestis

Pestis. Az emberiség történetének legrettegettebb betegségét a XI. századra,  a „negyedik menetben”, térdre kényszerítettük a , de három etapban (VI. sz., XIV. sz., XIX. sz.) a Yersinia baktérium közel járt ahhoz, hogy maga alá gyűrje az emberiséget.
A betegség legfőbb terjesztői a fertőzött bolhák és az azokat hordozó, a bolhacsípések által fertőzött patkányok, másodlagos terjesztőként szóba jöhetnek ugyan más állatok is, de a patkányok mutatkoztak a leghatékonyabb hordozóknak. A búbópestis (fekete halál) a leggyakoribb és leghalálosabb fajtája (50-80%-os halálozási ráta) a háromféle pestisnek, lappangási ideje néhány órától egy hétig terjedhet, ez idő után jelentkeznek a tünetek: a szokványos betegség-jelek (láz, végtagfájdalom) mellett az orvérzés, tudatzavar, fejfájás, nyugtalanság, zavart beszéd jellemzi, a külsejükben is eltorzult (duzzadt nyirokcsomók, kelések a testen) áldozatok viselkedését. A szeptimiás pestis bőrbevérzéseket és belső vérzéseket okoz, 36 órán belül végezve áldozatával, míg a tüdőpestis extrém lázzal, fekete köpettel járó köhögő rohammal jár, 2-5 napot hagy a fertőzöttnek.

Évenként néhány száz pestises eset jelzi, a bezegség még nem halt ki

A kórokozót Alexandre Yersin mutatta ki 1894-ben. (Yersinia baktérium)

Hadjáratok, népek sorsát döntötte el a fekete halál

Alábecsült kór – malária

A nyugati társadalmakban jószerivel már ismeretlen maláriáról hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a világ más részein még mindig tombol, évi egymillió áldozatot szedve.  A váltólázat az Anopheles szúnyog nősténye terjeszti. A csípés alkalmával a maláriás beteg véréből kórokozókat szív fel, melyet a következő csípéssel, nyálával terjeszt tovább.  A szervezetbe jutott paraziták a májban továbbszaporodnak, elpusztítva a szerv sejtjeit, majd a véráramba jutva a vörösvérsejteket is megfertőzik, szétrepesztve azokat. A szúrást követő lappangási idő után – a kórokozó parazita fajtájától függően – 10-35 nappal jelentkezik az első tünet, a láz. Az influenzára hasonlító tüneteket 1-2 nappal ezután váltja fel a magas láz és a szabályos időközönként megújuló verejtékezés.
A korszerű védekezés (irtószerek), a szúnyogok életterének csökkenése jelentősen visszaszorította a betegséget. Ahol továbbra is pusztít a kór, ott csak a szegénység szab gátat a gyógykezeléseknek, hiszen a kinin már régóta (XVII. század) rendelkezésére áll az orvosoknak, sőt, ma már jóval modernebb gyógyszerekkel is lehet kúrálni a maláriát.

A megbetegedett, öt év alatti gyerekek körében 25%-os a halálozási arány. Naponta 200 gyerek hal meg maláriában

Az Anopheles szúnyog csípésével jut a szervezetbe a parazita, évi 300-500 millió embert betegítve meg

Az élősködő szétrepeszti a vérlemezkéket

A legrejtélyesebb – spanyolnátha

Soha előtt és azóta sem pusztította halálosabb kór az emberiséget. Az 1918-19-es spanyolnátha 50 millió áldozatot szedett, sőt, egyes kutatók akár a 70 milliós halálozást is elképzelhetőnek tartják, tekintve, hogy a Föld egyes vidékein nem, vagy csak kevéssé volt megoldott a dokumentáció. A betegség három hullámban szedte áldozatait (1918 tavasz, 1918 ősze és 1919) és roppant gyorsan terjedt, amihez az első világháború kedvező táptalajt nyújtott. A katonai táborok, a fejlett, gyors, a világ legtöbb részét összekötő modern közlekedés, mind-mind segítette a vírusos fertőzés terjedését. Ez, kombinálva a vírus kórokozójának hatékony mutációjával, a 2,5% lethalitással (halálozási ráta), okozta az emberiség legpusztítóbb járványát – több áldozatot követelve, mint az első világháború. Az, hogy a spanyolnátha leginkább a 18-29 éves korosztályban szedte áldozatait, még rejtélyesebbé tette a járványt. A legújabb kutatások szerint ennek oka, hogy az idősebb korosztály védettséget szerzett az 1889-es ún. orosz influenza alkalmával, míg az 1890-1900 között születettek egy másik influenza vírussal szemben alakítottak ki védelmet, nem a spanyolnáthát okozó H1n1 ellen. A betegség – a vírusos megbetegedésekre jellemző – magas lázzal, fej- és végtagfájdalmakkal járt és általában bakteriális szövődménnyel, leggyakrabban a vérzéses tüdőgyulladással. A fiatal szervezetek gyakran saját immunrendszerük túlreakciója következtében lettek az influenza áldozatává.
Minden tudományos eredmény ellenére, a spanyolnátha még mindig számos rejtéllyel szolgál és emlékeztet, hogy Damoklész kardjaként mindig ott lebeg felettünk egy járvány kirobbanásának veszélye.

50-70 millió halálos áldozatával, a spanyolnátha hozzájárulhatott az első világháború lezárásához

A rejtélyes influenza A vírus

Kaffka Margit írónőt, Edmond Rostand drámaírót és Guillaume Apollinaire költőt is a spanyolnátha ragadta el

Ereje teljében – ebola

1976-ban egy apró falu, Yambuku misszionárius kórházában ütött fel a fejét a XX.-XXI. század másik legrettegettebb betegsége, az ebola. A vírus zoonózissal, tehát állatról emberre is terjed. Az állati terjesztők között a legvalószínűbbek a denevérek, 13 fajban sikerült kimutatni a vírust. A magas halálozási arány nem teszi őket ideális hordozóvá, de a főemlősök is megfertőződhetnek vele. A főemlősökkel való érintkezés útján, illetve a denevér elfogyasztás folytán kerülhet az emberi szervezetbe az ebola. Emberről emberre testnedvekkel kerülhet át a vírus, vérre, nyállal vagy ondóval, de ami igazán veszélyessé tehetné a betegséget, az a cseppfertőzés – ilyen módon azonban nem terjed, csak szándékos köpés esetén áll fenn a betegség átadásának veszélye, köhögés, tüsszentés esetében nem.
A megfertőződés után az öt Ebolavírus fajta (zairei, szudáni, restoni, elefántcsontparti, bundibugyoi) különböző – 2-23 nap – lappangási időt mutat, ezután jelentkeznek az első tünetek. Az első megbetegedésre utaló jelek semmivel sem különböznek a tipikus influenza tünetektől, a beteg magas lázra, torokfájásra, végtagfájdalmakra, fejfájásra panaszkodik. Ezután 5-7 nappal jelentkezik a vérzéses láz, belső és külső vérzéssel (véraláfutás, nyálkahártyán keresztüli vérzés, véres széklet, véres hányás). A halált mégsem ezek, hanem a szervezetben fellépő folyadékháztartás-zavar miatti máj és veseelégtelenség okozza.
A betegség a legvirulensebb emberi kórokozó, 50-90%-os halálozási rátával. Kísérleti gyógyszerekkel ugyan folyamatosan próbálkoznak, de a kisszámú (9) emberi kísérlet/terápia miatt az eredmények nem bizonyító erejűek. Az ellátás során nagy hangsúlyt fektetnek az elkülönítésre, a tüneti kezelésekre (fájdalom- és lázcsillapítás) és a folyadékpótlásra. Vakcina (védőoltás) még nem áll rendelkezésre az ebola ellen, ezért e megelőzés legfontosabb módja a betegségben elhunyttal való érintkezés mellőzése (gyors temetés, a helyi érintkezéssel járó temetési szokások mellőzése, orvosoknak védőfelszerelés) és higiéniai szabályok betartása. A 2014-ben kitört, Guineát, Sierra Leonét, Libériát és Nigériát érintő járvány közel sem mutatja a legmagasabb halálozási arányt (55%), mégis, már most az összes áldozat egyharmadáért felelős, körülbelül 1100 ember halálát okozva.

Az ebola félreismerhetetlen tünete a belső és külső vérzés

Ebola vírus

A védőfelszereléseknek és a halottakkal való érintkezés elkerülésének fontos szerep jut a betegség elleni védekezésben

Sci-fi járványok

Velario Evangelisti hőse, a frissen – és még önmaga számára is váratlanul – kinevezett aragóniai főinkvizítor, Nicolas Eymerich a pestisnek köszönheti nemvárt előrelépését az Indulj, inkvizítor–ban. A ravasz és végletekig céltudatos egyházfinak, éppen a betegség sújtotta társadalomban kell megkezdenie a gyomlálást, ugyanis a bizonytalan időkben hajlamosak a megtévelyedett lelkek elfeledett kultuszokat újjáéleszteni…
Kirvin Engle ne a legszerencsésebb időutazó (bár melyikük az?), az időmasina az 1320-as Oxfordba repíti Connie Willis főhősét, Ítélet könyve című művében. A történelem szakos hallgatón hamarosan a középkor legrettegettebb kórjának jelei mutatkoznak. És nem ez az egyetlen problémája.
Frank Herbert regényében, a Fehér pestisben egy férfi, családjával együtt ép eszét is elveszíti. Mikrobiológusként minden eszköz adott számára, hogy őrült bosszút álljon. Az általa kifejlesztett vírusnak van egy szokatlan vonása, csak a nőkkel végez.
Joan Slonczewski, Agypestis című kötetében új szintre lépnek a mikrobák, nem csak megfertőzik az embereket, hanem egyenesen kolonizálnak mindenkit, szimbiózisba lépve a gazdatestekkel. A főhős egy kísérleti stádiumban lévő gyógymód tesztjére jelentkezik, de a jelek afelé mutatnak, hogy a kezelésnek köze van a rettegett agypestishez.
Nem a valós, hanem a virtuális térben jelenik meg a vírus a Snow Crash-ben. Egy kiugrott pizzafutár vállalkozik arra, hogy utánajár a sumér Istenek csataterévé vált mátrixban terjedő „betegségnek”.