Állat az emberben – a bioetika dilemmái

A bikafejű, embertestű minotauruszokra, a félig ember, félig ló kentaurokra már csak mint a múlt, homályba vesző mitológiai lényeire gondolunk. Pedig könnyen lehet, hogy a tudomány újra életre hívja őket.

Egy másik mitológiai szörnyet, a kimérát már létrehozták, na persze nem az elől oroszlán, középen kecske, hátul kígyóban végződő kimérára kell gondolni. A kimérák a genetika útján – kettő vagy több ivarsejtből – kreált mozaik-élőlények – ez a genetikai mozaik létrejöhet állat-állat, ember-ember és állat-ember petesejtek párosításából is. A kimérák esetében nem két faj, női és férfi ivarsejtjeiből létrejött összeolvadásáról van szó, mint a ló és szamár keresztezéséből született öszvér vagy az oroszlán és tigris természetes párosodásából született linger hibrid esetében. A hibriddel ellentétben, a kiméráknál az alany két különböző genetikai állományt hordoz magában – nem egy kettőből létrejött újat.

Rama a cama (teve és láma hibrid)

Kimérának tekinthetők a vérátömlesztésen átesett emberekhez hasonlóan a szervátültetettek, de azok is, akiknek sertés szívbillentyűt ültettek be. A genetika – magán viselve a tudomány nagy dilemmáinak vonásait – nem állt meg ezeknél az egyszerű és hétköznapi módszereknél. Kimérákat az embrionális korban kicserélt sejtekkel is létre tudnak hozni: baktériumok genetikai állományát módosítják, hogy azok képesek legyenek állati vagy emberi fehérjét előállítani – segítve a fehérjekutatást és az inzulin előállítást.
A módszer azonban már jóval túllépet a baktériumokon, Hiroshi Nagashami, a Meiji Egyetem professzora fekete és fehér sertésekkel kísérletezett. A fehér egyed sejtjeiben kicserélte a hasnyálmirigy létrejöttéért felelős gént egy hasonló, csak fekete egyedből származó génre, a Tokiói Egyetemen, Hiromitsu Nakauchi pedig patkányhasnyálmiriggyel rendelkező egeret állítottak elő genetikailag. Nakauchi 2013-tól az Egyesült Államokban folytatta munkáját, ahol 6 millió dollárt kapott kutatásaira. „Számomra az lesz a kihívás, hogy kombináljam és használjam a két ország rendszerének legjobb részeit, innovatív tudományt és innovatív tudósokat hozva létre” – nyilatkozta a professzor.

Nagy-Britanniában a 2008-ban elfogadott Human Fertilisation and Embryology Act (Emberi Megtermékenyítési és Embriológiai Törvény) adta meg a jogi hátteret a kísérletekhez. Azóta 150 cibridet (sejtmagjától megfosztott és emberi sejtmaggal helyettesített állati petesejt), kimérát (emberi sejtekkel kevert állati embriók) és emberi spermiummal megtermékenyített állati petesejtet hoztak létre.
A sejtekből kifejlődött ember-állat kimérák a törvény értelmében csak 14 napot élhetnek, azután meg kell semmisíteni őket, de ezalatt a rövid idő alatt is hasznos információt nyújthatnak olyan betegségeket illetően, melyeknél az emberi kísérletezés etikátlan vagy – előrehaladott betegség esetén – sikertelen lenne, vagy melyeknél  a sejttenyészetek, számítógépes szimulációk nem nyújtanának elég információt. Egér-kimérákat használnak a HIV és hepatitiszvizsgálatára; kecske-kimérákat emberi fehérje előállítására, mellyel a véralvadási zavarokat kezelik; míg a patkány-kimérákon az emberi agy regenerációs képességét tesztelik.
1995-ben Robert Langer és Charles Vacanti harvardi professzorok fület növesztettek egy egér hátára. Az elgondolás alapján, a jövőben genetikailag személyre szabottan lehetne állatokon transzplantációs célból szerveket növeszteni.

Vacanti egere

Ilyen genetikai kísérlet-ötletek alapján a jövőben lehetségessé válhat, hogy disznókban májat, vesét növesszenek. „Például, az egyik célunk az, hogy sertésekben szerveket növesszünk, amiket beültethetünk azoknak pácienseknek, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és csak a transzplantáció segíthet rajtuk. A kezelési metódusok fejlődése lehetőséget ad a ritka, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő páciensek gyógyításában is, úgy hogy a patológiai kutatásokat a genetikailag módosított disznókon végezzük el. Továbbá, az ilyen módon szerzett tudást a betegek életminőségének javítására is tudjuk használni” – vázolja fel a technológiában rejlő lehetőségeket Hiroshi Nagashami.
A szervnövesztésen túl, a genetikai beavatkozás lehetőséget nyújthat még, hogy elektromos angolna segítségével bioorganikus pacemakert állítsanak elő; a pióca nyálmirigyét agyba ültessék, hogy megakadályozzák az agyi elzáródásokat vagy hogy csörgőkígyó izomsejtjeiből készített mesterséges szervet helyezzenek a cisztás fibrózisban szenvedők  légútja köré, mely a légzést akadályozó, lerakódott sűrű váladékot tudná eltávolítani. Innentől kezdve csak egy gondolati bakugrás, az állati izmokkal ellátott szuperkatona ötlete…

Nem az exoszkeleton lesz a szuperkatona kulcsa?

A kimérák létrejötte világosan mutatja, hogy a tudomány több lépéssel az etika és a törvénykezés előtt jár. Ha a törvények a gyógyítás – vagy a hadászat – nyomására nagyobb mozgásteret engednek a genetikának (nem csak 14 napot), az egy újabb frontot nyit a bioetika területén. A bioetika súlyos kérdéseinek sora egy újabbal bővül, már nem csak az lesz a kérdés, hogy mikor kezdődik az élet és mikor fejeződik be, hanem, hogy egy lény hány százalék emberi sejttől tekinthető embernek.

forrás: hetek.hu, dailymail.co.uk, med.stanford.edu, meiji.ac.jp

SzGy