"Átlátszó víz legyen…" : 10 megdöbbentő dolog, amit nem tudtál a vízről

Ha valaki megkérdezi: melyik a legfontosabb anyag az élet számára, többségünk azonnal rávágja, hogy a víz, amely nem csak testünk jelentős többségét teszi ki, de folyamatosan szükségünk is van rá az életben maradáshoz. De vajon mennyi mindent tudsz róla? Íme 10 elképesztő tény a vízről!

10. Messze nincs belőle annyi, mint képzeled

Persze, a víz a Föld 70%-át elborítja…

Legalábbis a felszínét. De az igazság szerint ez a vízréteg rendkívül vékony, annyira, hogy ha egyetlen cseppbe gyűlne össze a Föld TELJES vízkészlete (jégsapkástul-felhőstül-mindenestül), a csepp mindössze 1400 km átmérőjű lenne! Emellett a fogyasztható vizek mennyisége még jobban eltörpül… lásd a képet:

9. Az Europa-n sokkal több víz van, mint a Földön

Bizony, a legfrissebb vizsgálatok szerint egyáltalán nem a Föld a legvizesebb égitest a Naprendszerben: az Europa felszínén van pár olvadt víz tó, mely alatt vastag jégréteg található, amely vajon mit fed el? Hatalmas víz óceánokat! És mégis mennyi ez a víz? Nos – kb. kétszer vagy akár háromszor annyi, mint a Föld teljes vízkészlete, egy jóval kisebb planétán.

Ez persze még nem garantálja, hogy az Europa felszín alatti óceánjai az élet melegágyának számítanak… de a kutatás annyira reálisan kezeli ezt az elméletet, hogy aktív missziókat készítenek elő az Europa vizeinek vizsgálatára.

8. Vízkészletünk üstökösöktől és aszteroidáktól származhat

Persze, ez is csak egy elmélet a sok közül, de jelenleg a legelfogadottabb. A teória szerint amikor a fiatal Nap körül a bolygók lassan elkezdtek összeállni, a folyamatban sok víz is képződött, ami aszteroidák, üstökösök (azaz kisebb méretű sziklák) hátán a külső naprendszerbe sodródott ki, ahol évmilliárdokig keringett.

Egész pontosan a “késői nagy bombázás”-nak nevezett korszakig, amikor a külső bolygók gravitációja parittya-effektussal a belső naprendszerbe zavarta vissza ezeket a vízhordozókat, aktívan bombázva a mi bolygónkat is, ezzel nagy mennyiségű vizet hozva a Földre. (Meg talán az élet építőköveit is, de ez még bizonytalanabb).

7. Mikrometeoritok hullanak a Földre esőként

Naponta a becslések szerint több tízezer tonna mikrometeorit zuhan a Földre. Ezek közül rengeteg mindössze mikroszkopikus méretű kis kődarabka, mely idősebb a bolygónknál, sőt talán naprendszerünknél és Napunknál is. Ezek a pici kis űrutazók nagyrészt megússzák a légkörben történő elégést, helyette a felső légkör mozgása a magasban tartja őket, ahol a vízgőz szépen kicsapódik rájuk…

… és esőcseppként lehullanak. Tehát ha legközelebb elázol, ahelyett, hogy átkoznád a szennyes világot, amiért tönkreteszi a napodat, legalább egy pillanatig gondolj arra, hogy az esőcseppek szívében több ezer pirinyó darabka csillagpor landol éppen bőrödön, amelyek jó része idősebb, mint a Nap, amely majd kisüt az eső után.

Szóval orrlógatás helyett…

…gondolj arra, hogy felfoghatatlan régen meghalt csillagok simogatják az arcodat.

Máris elviselhetőbb az elázás, nem?

6. Az óceánban több, mint 10 a harmincadikon darab kórokozó él összesen

Az óceán egy finoman szólva is ijesztő hely. Curtis Shuttle biológus 2005-ös kutatásában kimutatta, hogy minden liternyi óceánvíz átlagosan három milliárd vírust tartalmaz. A teljes vízmennyiséggel számolva ez 4×10 a harmincadikon vírus.

Irány a Maldív-szigetek, mi?

Még megdöbbentőbb, hogy ha ezeket a kis lényeket egymásra tornyoznánk egy vonalban, az ebből épült vírus-torony nagyjából 10 millió fényévnyi hosszúságú volna! Összevetésül érdemes belegondolni, hogy a mi galaxisunk kb. 100.000 fényév átmérőjű. Ha a vírus-tornyot megépítenénk, a tőlünk 2,5 millió fényévre levő, négymilliárd csillagot tartalmazó Androméda-galaxisig is elérne – NÉGYSZER.

5. Az élet virágzik az óceánfenék “lakhatatlan” régióiban is

Az embernek elég világos elképzelései vannak arról, mire van szüksége a túléléshez: víz, táplálék, oxigén és napfény (és hosszú távra tervezve még néhány egyéb dolog). Ez kell ahhoz a típusú “élet”-hez, ami fajunk sajátja.

Ezért döbbentek meg a biológusok, amikor a legmélyebb óceánban, a bolygónk legélhetetlenebb részén nem csak elsüllyedt kincseket, roncsokat találtak, hanem tökéletesen idegen, furcsa, szokatlan élővilágtól hemzsegő vidéket. Találtak például egy 90 cm-re megnövő, csőszerű “hernyó”-lényt, aminek se szeme, se szája, se belső szervei nincsenek…

A másik megdöbbentő felfedezés baktériumokat fedett fel magukban a hidrotermális forrásokban, amik több, mint 2000 méterrel a tengerszint alatt voltak – azaz a lényeknek semmi esélyük nem volt a fotoszintetizálásra, a nyomás viszont egy leheletnyit kellemetlen erősségű már odalent. A hőmérséklet 400 Celsius fok fölötti, ami itt a forráspont közelében van. A túléléshez ezek a lények hidrogén-szulfidokból vonnak ki energiát (ún. kémiai szintézis).

Ezek felfedezése egyre csak erősíti azt a nyitottságot, ami felütötte a fejét a tudományos körökben: ha a saját bolygónkon ennyire más, ennyire idegen élet is létezik a vízben, miért ne létezhetne a naprendszer más vízzel rendelkező planétáin is? Vagy akár miért ne létezhetne egy teljesen más biokémiájú élet? Mondjuk szén-alapú élet helyett szilícium-alapú? (Nyugi: ha léteznek, az ember megemészthetetlen lenne számukra, sőt, valószínűleg halálos méreg. Viszont a mobiltelefonod és a házad ritka csemegének számítana!)

És milyen élet alakulhat ki egy kizárólag óceánfelszín borította bolygón? Joan Slonczewski biológus regényciklusában, az Elízium-tetralógiában ezt a témát is körbejárja:

4. Több vízmolekula van egy korsó vízben, mint korsó víz az óceánokban és tengerekben

Egyszerű matematika. Számoljunk mondjuk egy jó oktoberfesti literes kriglivel!

1 mol víz kb. 18 grammot nyom. Egy liter víz 1 kg. Azaz a krigli kb. 55,5 mol vizet tartalmaz, ami 330×10 a 23.-on darab molekula. Ennyi kriglivel nem tudnál meríteni a Föld tengereiből, előbb száradna ki.

Sajnálom.

Overkill – a bajor pincérnő megsemmisítő vereséget mér az óceánra. Több bolygó óceánjára egyszerre.

3. A vízmolekulák közt, amiket megiszol, van olyan, amit korábban dinoszauruszok ittak meg

Hát, igen, könnyen lehet, hogy a finom tea, amit éppen kortyolgatsz, egykor T-Rex pisiként csordogált le egy méretes pálma törzsén. A vízmolekulák ugyanis nem nagyon szoktak szétesni – nincs felezési idejük. Az egyetlen dolog, ami bontja őket hidrogénre és oxigénre, az a növényi fotoszintézis – becslések szerint a növényvilág évente 12000 milliárd kg vizet bont szét (az összes víz mennyiségét pedig 1400 milliárd milliárd kg-ra teszik). Ha a dinoszauruszokig extrapoláljuk mindezt, azt kapjuk, hogy a 65 millió év alatt jelentős mennyiségű vizet nem fogyasztottak el a növények – vizünk 57%-a a dinoszauruszok korában is létezett már vízként.

Ha megnyugtatóbb, akkor mondhatjuk, hogy Caesar, Ehnaton vagy Buddha korában is ugyanazt a vizet itták, mint amit ma iszunk.

2. Ha a Föld nem forogna a tengelye körül, az össze víz a két sarokponton gyűlne össze

Nagyon rossz lenne, ha a Föld abbahagyná a forgást! Legalábbis mindnyájan meghalnánk. A rengeteg ronda dolog közt van az időjárást teljes megváltozása, a bolygó formájának eltorzulása, az atmoszféranyomás megváltozása – és a víz elhelyezkedésének drámai változása is. (Ráadásul a Föld ezzel kötött tengelyforgásúvá válna: egyik felén örök napsütés=forróság uralkodna, a másikon örök éjszaka=hideg, mint Brandon Hackett regényében, az Isten gépeiben.) Már az első pillanatokban, ahogy a Föld abbahagyná a forgást, az összes víz megindulna a sarkok felé. Előbb vagy utóbb két gigászi óceán alakulna ki. Ez baj lenne a száraz vidékeken, mert ott nem lenne víz, a sarkok körül lakók pedig jó eséllyel megfulladnának.

 

 

 

1. Az óriás duzzasztógátak megváltoztatják a Föld forgását

Időről időre a természetvédelem témájában felmerül, hogy a szennyező energiatermelést tiszta formákra kell cserélni – például vízzel generáltra. Nos, van ám ezzel kapcsolatban egy kis bibi: a legeffektívebb vízi erőművek, az óriás duzzasztógátak ugyanis amellett, hogy elképesztő mennyiségű energiát termelnek generátoraikban, megváltoztatják a Föld forgását.

A legjobb példa erre a kínai óriás gát, a Három Szoros Gát. Ez, amikor alaposan megtelik, 42 milliárd tonna vizet tart meg – ami tömegnek, ha nem lenne a gát, igencsak máshol lenne a helye. Egy ekkora tömeg-anomália kihatással bír a Föld forgására – annyira, hogy megépítése óta a Három Szoros Gát 0,06 milliszekundummal meghosszabbította egy földi nap hosszát!

Oké, ez nem tűnik soknak elsőre. De egyrészt vannak más szupergátak is, másrészt pedig ez nem könnyed dolog: az emberi tevékenység bizonyítottan megváltoztatta egy egész bolygó forgási sebességét.

Ami zaklató gondolat.

Kedves galaktika.hu olvasó! Most egy ajándék e-novellával köszönjük meg, hogy meglátogattad honlapunkat. Ehhez az alábbi linken férsz hozzá:

http://galaktikabolt.hu/termek/stephen_leacock_a_betonember_e-novella.html

Hogyan tudod megszerezni? Rövid regisztráció után kosárba teszed az e-novellát, majd amikor véglegesíted vásárlásodat, a “KUPON” részbe írd be ezt az exkluzív kódot: olvaso3

Ezután a novella ára levonódik a vásárlásodból, majd a “Kizárólag letölthető tartalmakhoz” fizetési opciót választva megrendeled a terméket, s már csak annyi dolgod van, hogy megvárod, amíg kollégánk engedélyezi a letöltést – és máris olvashatod az ajándék novellát!

fromquarkstoquasars nyomán

Facebook hozzászólások
A Feladat

Galaktika

Sci-fi, tudomány, film, technika, szórakozás. Alapítva 1972-ben.

You may also like...

1 Response

  1. iArpi szerint:

    Számítási hibát sejtek az óceánokban lévő kórokozók környékén. A megadott számokkal nekem az jött ki, hogy az óceánok vizének 0.3 ezreléke lenne kórokozó. Másik irányból számolva is három nagyságrend eltérés jött ki.
    És valahogy a “ha nem forogna a föld, a víz a sarkokon gyűlne össze” történettel is van egy kis gondom. Ugyanis a Föld lapultsága pont a tengely körüli forgásának köszönhető, tehát, ha nem forogna, nem lenne olyan az alakja sem,ami miatt ott gyűlhetne össze a víz. (Arról nem is beszélve, hogy abban az esetben nem beszélhetnénk sarkokról sem. 🙂 )

Vélemény, hozzászólás?