Göncz Árpád választása

Több mint 40 évvel ezelőtt, 1972-ben Göncz Árpád novella fordítása nyitotta meg a Galaktika történetét és ő írta a 2004-ben újjáéledt magazin előszavát is – és ismét szerepelt a történelmi novella is:Wayland Hilton-Young: A választás

Mielőtt Williams elment volna a jövőbe, vett egy fényképezőgépet és egy magnót, és megtanult gyorsírni. Aznap este, mikor már teljesen fölkészült, kávét főztünk, konyakot és poharakat készítettünk ki a visszatérése idejére.
– Isten veled – mondtam. – Ne maradj túl soká!
– Nem fogok – ígérte.
Élesen figyeltem, jóformán meg sem rezzent. Nyilván hibátlanul ért földet, abban a pillanatban, mikor elindult. Egy nappal sem látszott öregebbnek; pedig arra számítottunk, hogy éveket tölt távol.
– Nos?
– Nos – mondta –, adj egy kis kávét!
Töltöttem neki, s alig bírtam fékezni a türelmetlenségemet. Mikor a kávét odaadtam neki, megint megszólaltam:
– Nos?
– Nos, a helyzet az, hogy nem emlékszem.
– Nem emlékszel? Semmire?
Egy pillanatra elgondolkozott, aztán szomorúan válaszolt:
– Az égvilágon semmire.
– De a följegyzéseid? A fényképezőgép? A magnó?
A jegyzetfüzete üres volt, a filmszámláló az 1-en, amire beállítottuk, a magnóba pedig még a szalag se volt befűzve.
– Szerelmes egek! – törtem ki. – Miért? Ez hogy lehet? Hát semmire nem emlékszel?
– Csak egyvalamire.
– Mire?
– Megmutattak nekem mindent, aztán választhattam, hogy miután visszajövök, emlékezzem-e rá, vagy sem.
– És te nemet mondtál? De micsoda hallatlan…
– Ugye? – mondta. – Magam sem győzök csodálkozni, hogy miért.

Göncz Árpád fordítása