Hat hét és jön a "rémület hét perce" a Mars-kutatóknak

Nem egészen hat héten belül lesz miért aggódni az űrkutatás ügyét a szívükön viselőknek: a NASA egy tonnás Curiosity rovere akkortájt fog megkísérelni egy olyan landolást a Marsra, amire még nem volt példa.
A leszállás augusztus 5-ére van tervezve, a Gale-kráterbe.

Tom Rivellini, a NASA landolásra szakosodott mérnöke lemondta: a belépés, ereszkedés, landolás (E-D-L) úgy ismert szakmai körökben, mint a “rettenet hét perce”.

“Szó szerint hét percünk van az atmoszféra tetejéről a Mars felszínéig elérni, 13000 mérföld per óráról a nulláig elérni tökéletes sorrendiséggel, tökéletes koreográfiával, tökéletes időzítéssel. És a számítógépnek mindent saját magának kell megcsinálnia, mindenfajta segítség nélkül. Ha bármi, akármi nem működik jól – a játéknak vége.”

A Curiosity érkezése a szokásosnál is izgalmasabb lesz: mivel a jószág túl nagy és nehéz ahhoz, hogy élégzsákokkal kipárnázva érkezzen, mint a korábbi roverek, így teljesen új módszert kellett kifejleszteni.


Végül a kutatók egy rakétameghajtású égidaru mellett döntöttek, ami kábeleken fogja leereszteni a Curiosityt a bolygófelszínre, mielőtt biztos távolban szándékos becsapódást hajt végre. Őrültség? Az. Adam Steltzner, szintén EDL és rakétameghajtási mérnök elmondta:

“Ránézésre őrültség. Ez természetes. Néha, amikor mi ránézünk, nekünk is annak tűnik. De értelmes mérnöki munka gyümölcse… ennek ellenére is őrültség.”

Augusztus 5-én az MSL űreszköz a marsi atmoszférába csapódik 13.000 mérföld per órával (azaz kb. 21.000 km/h-val). Még a ritkás atmoszféra súlódása is ragyogásba borítja majd a hőpajzsokat, ahogy 1600 celsius fokra hevülnek.

A marsi atmoszféra nagyjából 1600 km/h-ra lelassítja az MSL-t, de a szonda ezen kívül egy 45 kg súlyú ejtőernyőt is be fog vetni, ami 29.500 kg-nyi súlynak megfelelő erőnek tud ellenállni.

És még az sem lesz elegendő! Maga az ernyő is csak 200 mérföld per órára lassítja majd le a szondát, amivel még mindig krátert lehet vájni a Marsba. Azaz, ahogy Rivellini fogalmaz: “Nincs lehetőségünk, rövidre zárjuk a dolgot, és jöhetnek a rakéták!”

A rakéták azonban nem éghetnek egészen a földközelig, hiszen port vernének fel, ami komoly károkat okozhatna a műszerekben, ezért fogja és kb. hat és fél méteres kábel leengedni a felszínre. Amikor leírt, a kábel kienged, a rakétameghajtású égidaru pedig elrepül és becsapódik.

A legrosszabb a kutatóknak az, hogy a 14 perces kommunikációs intervallum miatt mondhatni mozifilmen fogják nézni a Curiosity érkezését, azaz, mire elkezdik látni a szonda légköri belépését – addigra már a valóságban több, mint 7 perce a felszínen van… így, vagy úgy.

A Curiosity feladata a Gale-kráter és a Mount Sharp vizsgálata lesz. Sok egyéb mellett az élet nyomai és lehetőségei után fog kutatni. Kb. két földi évre szól a szavatossága – de ne felejtsük, hogy a 90 napra tervezett 2004-es Opportunity a mai napig üzemképes és működik is, és a szintén 90 napra tervezett Spirit is csak tavaly dobta be a törülközőt.


Facebook hozzászólások

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?