Mesék a kriptából

Megszámlálhatatlan alkotás készült már, amely a csernobili katasztrófa eseményeit, utóhatásait dolgozta fel. A legnépszerűbb ilyen sorozat, a S.T.A.L.K.E.R., hosszú évek után is töretlenül sikeres, sőt! Nem is olyan régen jelent meg magyarul a Metropolis Media gondozásában a legújabb S.T.A.L.K.E.R. (továbbiakban Stalker) regény, A duplikátor gyermekei Vlagyimir Vasziljev tollából, ki társszerzőként munkálkodott Lukjanyenko Nappali Őrségénél, Valamint saját őrség-regényt is írt, IdőŐrség címmel.

Talán abban mindenki egyetérthet, hogy az oroszoknak (avagy ukránoknak) az irodalomban mindig is volt egyfajta sajátos látásmódjuk. A nagy klasszikusok zseniálisan adták vissza az adott kor hangulatát, embereit, még akkor is, ha terebélyességük és nehéz nyelvezetük miatt sokkal lassabban haladhattunk velük. A modern korban, a fantasztikus alkotásoknál is megfigyelhető a számomra csak orosz hatásként emlegetett jelenség. Egyértelműen meg lehet különböztetni egy szláv eredetű művet a sajátos karakterek, környezet, világlátás miatt. Így van ez a Galaktika 315. számát nyitó novellával, a Mesék a kriptából című alkotásnál is.

light_stalker_stalker_shadow_o_1920x1080_knowledgehi.com.0.0

Jurij Kruglov nem hiába jutott be két művével is a 2007-ben kiadott Csernobil árnyai című antológiába. Mesterien adja vissza a Zóna atmoszféráját, amitől szinte az olvasó is az atomkatasztrófa utáni környéken érezheti magát. Realista ábrázolásmódját kiegészítik a nagyon is emberien viselkedő karakterek, kik saját motivációitól vezérelve próbálnak túlélni napról napra.

A novellában három különböző történetet olvashatunk, három különböző személytől. Ketten igazi legendának számítanak (Goblin, Trufa), a narrátor szerepében pedig egy „átlagos” stalker áll, Szürke. A novella érdekessége, hogy a három történet különböző műfajokat mutat be. Goblin visszaemlékezős sztorija inkább horror-szerű, sötét és véres, míg Trufáé inkább humoros (persze fekete humor), mégis izgalmas. Szürkéé pedig már a jelenben játszódik, nem a többieknek meséli el történetét, hanem folytatódik a közjátékokkal megszakított tényleges jelenmódban alakuló események sora. Akcióban itt sem lesz hiány, sőt talán a három sztori közül ez a legérdekesebb. Erősen megjelennek komoly érzelmek, melyekre az átlagembereknek sem ártana odafigyelni. Ilyen például a becsület, a bajtársiasság, kitartás, önzetlenség. A posztapokaliptikus környezetben pedig ezek mind-mind még sokkal fontosabbnak tűnnek, mint általában.

Tehát a Mesék a kriptából egy lendületes, remekül megírt novella, amiben a szereplők roppant elevennek hatnak, a történeteken pedig egyszerre izgulhatunk, nevethetünk, szomorkodhatunk.

És ne feledjük: legendává bárki válhat!

Facebook hozzászólások
A Feladat

cjcore

"Az írás egyfajta önhipnózis, amelynek során gyakori a teljes érzelmi újraátélés, és olyan félelmek kelnek életre, amelyekről azt hittük, rég meghaltak." - Stephen King

You may also like...

1 Response

  1. Molnár Márió szerint:

    Tisztelt Galaktika! 🙂
    Várható majd valamikor egy antológia kötet megjelenése a S.T.A.L.K.E.R. novellákból?

Vélemény, hozzászólás?