9/11 öröksége a sci-fire
13 éve elborzadva néztük a képeket, ahogy az eltérített repülőgépek belecsapódtak a Word Trade center ikertornyiba. Bár a terrorizmus közel sem 2011. szeptember 11-én született, de azon a napon a jövő, egyik elszomorító forgatókönyvét tárta elénk.
Nem csak Frank Herbert Dűne-univerzuma élte másodvirágzását a merényletet követően, köszönhető a Közel-Kelet-Arrakis és az olaj-fűszer párhuzamnak. Más változások is történtek. A támadás felkorbácsolta az indulatokat, félelmet, agressziót szült. A felfokozott hangulat nem hagyta érintetlenül a sci-fit sem, új elemeket ugyan nem hozott be, de bizonyos kérdéseket hangsúlyossá tett.
New Yorknak el kell pusztulnia!
New Yorkra már egy 1951-es filmben is rájárt a rúd, áradás söpört végig a filmvásznon, meggyötörve a metropoliszt. Később sem szűntek meg a Nagy Almát elpusztító ötletek, elnyomó erők (Menekülés New Yorkból, 1981) vagy az óriási habcsókemberke (Szellemirtók, 1984) mind nyomot hagytak az óriásváros testén, de az igai pusztítás a 90-es években várt rá. 1996-ban kíméletlen földönkívüli hódítók pusztították el a várost (Függetlenség napja), míg 1998-ban egymásnak adták a kilincset a katasztrófák – meteor, Godzilla és egy meteor keltette szökőár sorrendben (Armageddon, Godzilla, Deep Impact).
2001 után, a lelki gátaktól megszabadulva és a szimbolizmus jegyében indultak be igazán a rendezők, válogatott módon rombolták New York utcáit és ikonikus épületeit: 2001-ben a globális felmelegedés miatt a Szabadságszobornak nyújtózkodnia kellett, hogy fáklyáját a víz fölé emelje (A. I. Mesterséges értelem), 2004-ben a fagy tábornok tette tiszteletét a Broadway-en (Holnapután), hogy meghátráljon 2005-ben a tripodok elől (Világok harca). A kettő között egy rosszul sikerült időutazás miatt prehisztorikus dzsungel lepte el az utcákat (Mennydörgő robaj). Egy évnyi nyugalmas időszak után egy vírus rendezte a túlzsúfoltság kérdését (Legenda vagyok), majd óriásrobotok csatáztak a légierővel Manhattan felett (Sky kapitány és a holnap világa). 2008 filmtermésében egy ismeretlen szörnyeteg focizott a Szabadságszobor fejével (Cloverfield), besegítve Keanu Reeves pusztító robotjainak (Amikor megállt a Föld). Ami a pusztítás után maradt, azt egy napkitörés tette végleg taccsra 2009-ben (Képlet).
Az állam figyel téged vagy az ellenséged!
A Különvélemény ugyan zömében a 2001-es események előtt készült, de jó előfutára volt annak az eseménysorozatnak, amit a terroristatámadás elindított. Az USA kongresszusa által hozott törvény, a Patriot-Act (Hazafias törvény) lehetővé teszi a rendfenntartó szervek számára, hogy bírói végzés nélkül figyelhessenek telefonvonalakat, e-maileket, személyes orvosi, pénzügyi és egyéb iratokat, valamint eltörölt több, az országon belüli hírszerzést korlátozó rendszabályt.
Philp K. Dick regénye alapján készült a Kamera által homályosan című film, amely nem csak egy, a drog rabigájában szenvedő világot fest le, de egy totális megfigyelésen alapuló társadalmat is elénk tár. Vernor Vinge könyvében (A szivárvány tövében) is szerepet kap a technikai fejlődéssel lépést tartani képtelen ember, aki éppen ezért áldozatává válhat saját eszközeinek, mégis Cory Doctorow könyvei (Kis testvér, Homeland) mutatják meg a legrémisztőbb valóságot. A kanadai író, aki maga is dolgozott a számítógépes biztonság és -jogok területén, semmi olyan technológiáról nem ír könyveiben, melyek már ne léteznének. És az sem fikció, ahogyan leírja, hogy lesz egy, a terrorizmus ellen harcoló hatalom maga az elnyomó…
Vajon meddig szentesíti a cél az eszközt és szabad e kevesek kezébe ekkor hatalmat adni? A Sötét lovagban Bruce Wayne barátja, Lucius Fox (Morgan Freeman) éppen ezzel a problémával küzd. Odaadhatja Batmannek a totális megfigyelés hatalmát, még ha az jó célt is szolgál?
A hírszerző szervezetek tehetetlensége és a Patriot-act miatt, érthető módon megrendült a bizalom az államban. A Jericho sorozatban (2006-2008) éppen a belbiztonsági erők teszik nukleáris pusztasággá az amerikai nagyvárosok legtöbbjét és a Revolutionben (2012-2014) is az állam okozza a tartós áramkimaradást, mely a civilizáció összeomlásához vezet. A 28 héttel később (2007) című filmben sem szerepel túl jól az amerikai hadsereg, amely válogatás nélkül gyilkol, ha kicsúszik a keze közül az irányítás.
Mindenhol ott vannak!
Kik, ha nem a terroristák? Az ausztrál Max Barry a viccesebbik felén ragadta meg a témát, amikor 2003-as, Jennifer Government novellájában a cégek hamis terrorista támadásokat hajtanak végre, hogy egy új cipőmárka eladásait javítsák. Míg Mark Millarnél (Polgárháború képregény) szintet lép a terrorizmus, amikor a kormány a Marvel hőseire is kiterjeszti a regisztrációt és állandó megfigyelés alatt tartja őket. Az eredmény: a „terrorista” és nem terrorista szuperhősök háborúja. A Star Trek: Enterprise sorozatban – javítandó a nézettséget – megjelennek a xindik, akik vélt fenyegetésükre válaszul, a terrorizmus eszközeihez nyúlnak, míg Ken MacLeod írásában a The Execution Channel-ben a totális megfigyelést eszközlő állam és a high-tech terroristák között őrlődnek az „átlagemberek”.
A terrorizmus nem csak mint üldözendő példa, hanem, mint önvédelmi eszköz jelenik meg az alkotásokban: a V, mint vérbosszúban az elnyomó hatalom elleni eszközként szerepel, míg a Battlestar Galacticában öngyilkos merénylők hajtanak végre támadásokat a cylonok álltat megszállt Új Capricán.
Az io9.com cikke alapján
