A benned lakó élet: 5 dolog, amit nem tudtál a testedben élő mikrobákról

Senki nem fog halálosan megdöbbenni, ha azt mondjuk, hogy az emberi test mikrobák milliárdjainak ad otthont. Ezek közül egy csomó van, ami kárt okoz, és van, amelyik nélkül az emberi élet maga is lehetetlen. Van köztük baktérium, gomba, protozoa (nagyrészt egysejtü állat-szerü létforma). Ezeknek a jószágoknak pedig meglepöen gazdag háttre van… íme öt tény, amit talán még nem tudtál azokról a lényekröl, amik otthonuknak neveznek téged!

kép forrása: rationaldiscoveryblog.com

1. Baktériummentesen születtél

Az elképesztő mennyiségű baktériummal körülöttünk, rajtunk és bennünk, természetesnek tűnik a gondolat, hogy mindig is ott voltak. Nos – nem! Amikor az ember megszületik, teljesen baktériumok nélkül van, és az első pár évben gyűjti össze a hatalmas tömeget belőlük. Az elsőket már az édesanya szülőcsatornájában szedi fel, és több kutatás is rámutat arra, hogy a császármetszéssel született babáknak szélsőségesen más baktériumai vannak, mint a normál úton érkezőknek! Martin Blaser orvoskutató szerint három éves korig szedi össze a gyermek az összes baktériumot – arra a korra, amikor szervezete, immun-, kognitív és emésztőrendszere, a legnagyobb változásokon átesik.

2. Jó zsaru, rossz zsaru – akár egyszerre is!

Ez inkább számít közkeletű információnak: vannak jó baktériumok, amelyek fontosak az egészség megtartás, a fertőzések legyőzése szempontjából, és vannak a rossz bacik, amiktől pedig betegségeket lehet elkapni. De, és ez már nem közismert tény, van olyan is, amelyik mindkettő hatást képes kiváltani! Ilyen például a Helicobacter pylori, amely komoly gyomorfekélyeket okozhat. Egykor ez a baktérium a társadalom 90%-ára jellemző volt, most már legfeljebb az emberiség fele rendelkezik vele. A legtöbben tünetmentesek, de egy kisebbségben rendkívül fájdalmas fekélyek alakulnak ki az emésztő szakasz nagyon savas részében (ennek a “csekélységnek” a felfedezése mindössze annyira volt jelentős, hogy a kutatók Nobel-díjat kaptak érte). A Helicobacter-fertőzést antibiotikummal lehet kezelni, de van egy hátulütő: a helicobacter távolléte összeköthető a nyelőcső-rákkal, valamint a reflux kialakulásával is! Azaz: a helicobacter gonosz orkként dúlja szét a bendőnket, de a torkunkban (egészen le a gyomorig a nyelőcsőben) egyenesen KELL. A kutatások jelenleg is folynak, de Blaser rámutat: van bizonyítékunk a helicobacter pozitív hatásaira és negatív hatásaira egyaránt.

3. Gyógyszer a javából: az antibiotikumok asztmát és gyors hízást okozhatnak

1928-ban Alexander Fleming feltalálta a penicillint, ez pedig valóban hatalmas áttörést jelent az orvostudomány számára. Azonnal csodaszernek kiáltották ki, a különböző (amúgy igen népszerű) antibiotikumok túlfogyasztása azonban csodásan szörnyű hatással rendelkezik: egyrészt, antibiotikum-ellenálló baktériumok szaporodtak el nagy mértékben (ld. még staphylococcus aureus, amely olyan szeretre méltó betegségeket okozhat, mint a furunkulus, a húgyhólyaggyulladás, vérmérgezés és agyhártyagyulladás, és “húsevő baktériumnak” sem véletlenül becézik), másrészt pedig van már arra bizonyíték, hogy az antibiotikumok növelik az asztma kifejlődésének esélyét, a gyulladásos bélrendszeri megbetegedések kockázatát és az elhízást. Persze, Blaser is felhívja a figyelmet arra, hogy az antibiotikumnak igenis megvan a maga ideje és helye – de nem szabad minden könnyed fertőzésre is azt bevenni! Főleg, ha azok az egyszerű betegségek amúgy “maguktól” is elmúlnának.

4. A bolti probiotikumok… nos, túlértékeltek

forrás: detoxplanet.webs.com

A felismerés, hogy egyes baktériumok egyes helyeken egészségesek, új őrületet szítottak: tonnaszám jelennek meg probiotikus táplálékkiegészítők, joghurtoktól kezdve csokikon át étkezési adalékokig mindenféle kivitelben. Az emberek – valahol érthető módon – inkább ezeket preferálják az antibiotikumokkal szemben, úgymond előre bebiztosítva egészségüket. De működnek ezek? A szakértő Blaser szerint:
“Az elképzelés, hogy egy antibiotikum-kúra után visszaállítsuk alapvető mikroba-világunkat, egy helyes elképzelés. De azt hinni, hogy a több ezer mikroba faj közül egyet kiemelünk és tejtermékkel bevisszük a szervezetünkbe, és hogy ez majd megold valamiféle problémát, naiv és helytelen.” Blaser szerint ezeknek a termékeknek kevés, vagy semmilyen haszna nincs, de ahhoz képest drágák és erős marketinget állítanak mögéjük. Ő úgy véli, a jövőben, több kutatás után lehet a probiotikumokból betegség megelőző, vagy gyógyhatású készítmény, de ez még jelenleg egy nagyon fiatal ágazat.

5. Non plus ultra: a testedben több mikroba van, mint emberi sejt. És ez tény.

Az emberi test hemzseg a mikrobáktól, méghozzá olyan soktól, hogy több ilyen lény van bennünk, mint emberi sejt. Mennyivel több? Nos – akár tízszer annyi! Nyilván senki nem számolta le darabra, de akkor is megdöbbentő az arány. Persze, ezek a mikrobák az emberi szervezettel együtt fejlődtek az evolúció során, és nem egy – betegséget nem okozó – vírus is állandó otthonának hívja az emberi testet. 2013 későbbi hónapjaiban várhatók ezzel kapcsolatban a Human Microbiome Project eredményei, melynek feladata az emberi szervezet mikrobiotikus lakóinak teljes feltérképezése (amely már öt éve folyamatosan tart).

livescience.com nyomán