A bombázás hatása a felső légkörre
Még a Readingi Egyetem tudósát, Chris Scottot is letaglózta saját felfedezése: a második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is felmelegítették.
A bombák romokat és hamut hagytak maguk után a földön, de egy kutatás szerint a robbanások hullámai még 1000 kilométerrel Nagy-Britannia felett is érezhetőek voltak. Minden légitámadás legalább 300 villámcsapásnyi energiát szabadított fel.
Tanulmányukhoz a kutatók a Radio and Space Research Station napi jelentéseit elemezték. Azt vizsgálták, hogyan változott az elektronok koncentrációja az atmoszféra felső rétegében a szövetségesek 152 európai légitámadásakor. Kiemelten figyelték a Berlin bombázása idején és a normandiai partraszállást támogató légicsapásokkor gyűjtött adatokat.
Amikor egy bomba felrobbant, az elektronkoncentráció jelentősen visszaesett, és ennek hatásaként a légkör felső rétege felmelegedett. Slough fölött kicsi, de érzékelhető volt az ionoszféra meggyengülése, pedig a bombákat több száz kilométerrel odébb dobták le.
Ez a hatás átmeneti volt, és csak csekély mértékű hőmérsékletemelkedést okozott az atmoszférában. Az ionoszférára gyakorolt hatás csak addig tartott, amíg a hő el nem illant.
A kutatás segít annak megértésében, hogy milyen hatással vannak a természeti erők, mint a villámlás, a vulkánkitörés és a földrengés a Föld légkörének felső rétegére. Ugyanakkor az ionoszféra egészének tanulmányozásához is lényeges lehet.
