A fekete lyuk gigászok falánkságáról

A szupermasszív fekete lyukakról mindenki tudja, hogy étvágyuk határtalan, tömegük (így gravitációs erejük) pedig galaxisnyi csillag mozgására kihat. Egy új kutatás szerint ráadásul jóval gyorsabban növekednek, mint feltételezték róluk.

Ezek a hatalmas fekete lyukak a legtöbb galaxis magjában megtalálhatók (lehet, hogy mindegyikében), és a legfrissebb kutatás szerint rohamos sebességgel növekednek. Ez azt jelenti, hogy nem kozmikus, drámai ütközések – összeolvadások és más galaxisok csillagainak tömeges felfalása hizlalja őket, hanem folyamatos, de apróbb menün élnek.

Ezek a fekete lyukak szinte felfoghatatlanul nagyok: egyik-másik közülük 10 milliárdszor annyi tömegű, mint a mi Napunk – de ismerünk ennél még nagyobbat is. A kutatócsoport számítógépes szimulációkkal járt utána ezeknek a szörnyeteg objektumoknak és növekedésüknek, főleg olyan spirálgalaxisokban, mint a miénk.

Ezek a szimulációk pedig azt mutatták, hogy minden különösebben drámai esemény nélkül is szépen-csendesen tovább tudnak hízni ezek a fekete lyukak gázokkal és más anyagokkal táplálkozva.

Ez pedig megerősíti a nézetet, miszerint a szupermasszív fekete lyukak létrejöttéért hatalmas, fekete lyukak tucatjait magába foglaló ütközések-összeolvadások a felelősek.

Ez a növekedés pedig számszerűleg is brutális: a híres Sombrero-galaxis (leánykori nevén M104 avagy NGC 4594) például szép csendesen 20 évente elnyel egy napnyi tömeget, most már vagy 500 millió naptömegű.

A mi Tejút galaxisunk közepében ücsörgő fekete lyuk ennél jóval kevésbé falánk, mindössze 3000 évenként növel magán még egy-egy naptömeget. A tudósok becslése alapján ez a Sagittarius A*-ként is ismert fekete lyuk kb. 4 millió naptömegű.

Kedves Olvasó, mit gondolsz, mennyit tudsz a fekete lyukakról? Itt a lehetőség, hogy kipróbáld tudásod ebben a nyolc kérdéses kvízben!

1. A fekete lyuk középpontjaként elképzelt helyet úgy is ismerjük, mint:

a, Infinitás

b, szingularitás

c, centralitás

2. A Chandrasekhar limit:

a, a fekete lyuk maximum tömege

b, a fekete lyuk minimum sűrűsége

c, egy fehér törpe maximum tömege, ami alatt még nem válik neutroncsillaggá vagy fekete lyukká

3. Az általános relativitás előrevetíti, hogy a fekete lyukaknak:

a, végtelen sűrűsége van

b, végtelen tömege van

c, végtelen kiterjedése van

4. Amikor egy csillag “meghal”, fekete lyukká válik, hogyha:

a, legalább kétszeres naptömege van

b, legalább háromszoros naptömege van

c, legalább százszoros naptömege van

5. Minden objektumnak van egy sugara, amin belül anyagának, ha összesűrűsödik, olyan gravitációs szökési sebességre lenne szüksége, ami eléri a fénysebességet. Ezt a sugarat úgy hívják:

a, Chandrasekhar-rádiusz

b, Einstein-rádiusz

c, Schwarzschild-rádiusz

6. A kvazárok olyan távoli galaxisok, amelyek központi régiójában van:

a, egy fekete lyuk, ami aktív és szupermasszív is

b, egy aktív fekete lyuk

c, egy szupermasszív fekete lyuk

7. Igaz vagy hamis? Ha a Napot kicserélnénk egy azonos tömegű fekete lyukkal, a Földet azonnal beszívná a hatalmas gravitációs erő.

a, igaz

b, hamis

8. A fekete lyuk eseményhorizontja:

a, a fekete lyuk sűrűségi határa

b, az a pillanat, amikor a fekete lyuk létrejött

c, a határsáv, ami mögül semmi nem tud visszatérni

A helyes válaszokhoz egereddel jelöld ki ezt a részt: bcabcabc !

Forrás: space.com