A Naprendszer legtávolabbi objektuma
Csillagászoknak sikerült rábukkanni az eddig ismert legtávolabbi objektumra, ami még a mi naprendszerünkhöz tartozik. A Plutónál háromszor messzebb lévő égitest valószínűleg jégből áll.
Nevet még nem kapott az új felfedezés, egyelőre a V774104 kategóriaszám szerint tartják számon. Az objektum 500-1000 kilométer nagyságú és több, mint 14 milliárd kilométerre kering a Naptól. Ez igencsak messze van, hiszen a Föld-Nap távolság „mindössze” 149 millió kilométer. A Pluto több, mint 5 milliárd kilométerre található Földünktől, és 9 évébe telt a New Horizons űrszondának, hogy elérje.
A frissen felfedezett V774104 alakját nem tudják pontosan, sőt még a pályája is kérdéses. Az ehhez hasonló égitestek igen messzire el tudnak kerülni a Naptól, így azt sem lehet tudni, közeledik, vagy távolodik az objektum. Három hasonló égitestről tudunk még, amelyek ugyan közelebb vannak a Naphoz, mégis attól való távolodásuk elérheti a több milliárd kilométert is. Távolodás alatt ezen égitestek pályájának Naptól legmesszebb eső pontját értjük. A különböző, jobbára kisebb átmérőjű objektumok pályája kevésbé szabályos, úgynevezett nyújtott ellipszis alakú, így e kiszórt objektumok rendkívül messze kerülhetnek Napunktól keringésük során.
Kutatások szerint a hasonló távoli objektumok eredetileg nem ilyen pályákkal rendelkeztek. Az egyik népszerű magyarázat szerint egy elhaladó bolygó okozhatott gravitációs zavart, ezzel módosítva a test pályáját. A másik elmélet pedig azt mondja, hogy a Nappal azonos molekulafelhőből alakult csillag „lopta el” a kisebb égitesteket, még 4,6 milliárd évvel ezelőtt.
Neki kellene ennek futni még egyszer. Valaki rettentően félrefordíthatta az eredetit.
“Távolodás alatt ezen égitestek pályájának Naptól legmesszebb eső pontját értjük.” – ennek speciel semmi értelme nincs. A többi se sokkal különb.
“Távolodás alatt ezen égitestek pályájának Naptól legmesszebb eső pontját értjük.”
Elnézést, tudom, hogy Sam Reed már kilőtte ezt a mondatot, de itt még az ő megállapításánál is nagyobb a gond.
A “távolodás” egy (általában) fizikai helyzetváltozás folyamata. A “pont” mint fizikai fogalom egy adott pillanatnyi helyzet meghatározása. A két fogalomnak oksági kapcsolata van, mert a távolodás során a (mondjuk) test sorozatosan más pályapontokat foglal el…kifelé. De az összefüggés nem úgy van, ahogy a fenti cikkbéli mondatban elhangzott.
Amit a cikkíró el akart mondani, különben “aphéliumnak” nevezik. Így ph-val, mert sokan hibásan aféliumnak ejtik.
Ellenpontja a “perihélium” a legközelebbi pont. Excentrikus pályák kitüntetett pontjai.
bocsi… 🙂
Tudom, hogy nem egy disco fordulatán pörög ez az oldal, de már nem tudtam várni, ki veszi észre a hibámat… 🙂
A két kitüntetett pont nem az excentrikus, hanem az elliptikus pályákra jellemző. Az excentricitás az elliptikus pályák lapultságának jellemzője, ezért nem pontos a kifejezés… 🙂
Sajnos ellent kell mondjak, a perihelium és az aphelium excentrikus körpálya esetén is létezik. Körpálya is lehet excentrikus: a középkori napmozgás modellekben a Nap pl. excentrikus körpályán mozgott a Föld körül. Az excentricitás valóban azt jelenti, de annak nincs köze se a perihelium/perigeum se az aphelium/apogeum pontok létezéséhez. Szóval jól írtad először 🙂
benyo47: vártam, hogy kijavítsd. az én türelmem nagyobb.. 🙂 [viszont jobb volt, mint ami eredetileg..]
van egy szép függvény az égi mechanikában: r[peri]=p/(1+e); r[aph]=p/(1-e); ebbôl p=a(1-e^2); ebbôl szögfüggvénnyel a pálya bármely pontját ki tudjuk számolni. [köszönjük Kepler!] parabola, hiperbola, ellipszis és kör egy tôrôl fakad. az agorában el is hangzik Hypatia szájából:”a kör egy speciális ellipszis”