A sarkvidék forró pokla
Olyan hőmérsékleti értékeket mértek a szibériai sarkvidéken, ami korábban elképzelhetetlen volt. A forró nyári időjárás nem ritka az Északi-sarkvidéken, de az elmúlt hónapok abnormálisan melegek voltak. Verhojanszk városban június 20-án 38 fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb az átlagos júniusi napi hőmérsékleti maximumnál.
Az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken. Eközben mintegy 246 tűz pusztított több mint 1400 négyzetkilométeren július 6-áig az orosz erdészeti hatóság szerint.
A hőmérséklet egyes területeken elérte a 10 Celsius-fokot is, a hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben, ezzel példátlan mennyiségű, mintegy 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe.
A kutatók szerint a térség átlagos hőmérséklet-növekedése 5 fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az előző két rekordmeleg június értékét, az egyik 2018-ban, a másik 2019-ben volt.
A két jelenség összefügg: a magasabb hőmérséklet és a szárazabb felszín ideális körülményeket biztosít a tűzgyulladáshoz és a lángok fennmaradásához hosszú időn át. Egyidejűleg a szibériai permafroszt olvadása is károkat okoz, a szokatlanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek így még könnyebben lángra lobbanhatnak.
Egy új tanulmány szerint a Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki.
Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt.
A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutatócsoport megállapította, hogy az emberi tevékenység hatásai nélkül az átlaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer évenként következhetne be. Egy ilyen kiugró rekord szinte lehetetlen lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.
A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája. Mint kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld átlaghőmérséklete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta.
Az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. A szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat.
