A technológia átprogramoz minket

Az agykutatók már a 60-as évek vége óta ismerik a jelenséget, hogy a rendszeresen, sokszor ismétlődő feladatok hatására az agyunk képes átdrótozni magát, vagyis tökéletesíteni, módosítani a szerkezetét, hogy jobban el tudja végezni a szükséges tennivalókat. Ezt hívják neuroplaszticitásnak.

Nos, a rohamtempóban gyorsuló technikai fejlődés gondoskodik róla, hogy az agyunk újabb és újabb követelményekkel kerüljön szembe, melyekhez folyamatosan alkalmazkodnia kell. Így aztán nem csoda, ha a technológia hatással van a pszichénkre: az eszközeinknek köszönhetően másképp gondolkodunk, érzünk, álmodunk. A digitális kütyüink és a ránk zúduló rengeteg információ módosítják az emlékezőképességünket, az alvási ciklusunkat vagy hogy meddig tudunk figyelni valamire.

A kutatók egyik fele úgy gondolja, ez egy pozitív folyamat, mivel a technológia könnyebbé teszi az életünk megszervezését, így az agyunk felszabaduló kapacitásait fontosabb gondolatokra fordíthatjuk. Mások viszont attól félnek, a gépek megölik a kreativitásunkat, szétszórttá tesznek, és türelmetlenné válunk minden analóg dolog iránt. Addig is, amíg ez a vita eldől, íme néhány tény: területek, ahol már biztosan érzékelhető a változás.

Színesben álmodunk
A skóciai Dundee University 2008-as tanulmánya szerint azok az 55 év fölötti felnőttek, akik gyermekkorukban fekete-fehér tévét néztek, fekete-fehérben álmodnak. Ezzel szemben a fiatalabb résztvevők, akik már a színes tévén nőttek fel, az esetek többségében színes álmokat látnak. Ez azóta egy 2011-es amerikai kutatás is megerősítette.

Félünk, hogy lemaradunk
Korábban, is rossz érzés volt, ha egyedül üldögéltünk otthon szombat este. De a közösségi média korában a ránk ömlő kaja-pia-buli fotók és videók sokkal nagyobb hatást tesznek ránk.

Fantom vibrációkat érzünk
Egy 2012-es tanulmányban a vizsgált személyek 89%-a érezte úgy, kéthetente legalább egyszer, hogy a telefonja vibrálással hívást jelzett – miközben valójában nem is. Az agyunk már egy egyszerű viszketést is képes telefonos vibrációnak értékelni.

Nem tudunk aludni
Egyes tudósok szerint amikor késő éjszaka még mindig egy digitális eszközt bámulunk, akkor a képernyőből érkező fény el tudja hitetni az agyunkkal, hogy még nappal van. Ez viszont hosszú távon elállíthatja a belső óránkat. Emiatt aztán nehezebben tudunk majd elaludni.

Csökken a figyelmünk, romlik a memóriánk
Ha minden infó azonnal elérhető a Google-lal, akkor minek megjegyezni, sőt megtanulni? 2007-ben egy neurológus 3000 ember bevonásával végzett kísérletéből az derült ki, hogy a fiatalabbak kevésbé emlékeztek egyszerű személyes információkra, mint például rokonok születésnapja, vagy telefonszámok. Más kutatások szerint már a számológépek megjelenése óta romlanak az alapvető matematikai készségek. És egyre több ember még a saját városában is eltéved GPS nélkül.

Aki sokat fogyaszt közösségi médiát, egyre nehezebben szánja rá magát egy könyv végigolvasására. Sőt, még egy hosszabb cikket sem olvas teljesen végig. Ez a jelenség különösen veszélyes lehet a gyermekeknél, hiszen az agyuk még fejlődésben van, így a koncentrációs képesség kialakulása veszélybe kerül.

Jobbak lettek a vizuális képességeink
Egy 2013-as tanulmány szerint a belső nézetű lövöldözős játékok, mint például a Halo vagy a Call of Duty fejlesztik a döntéshozó és vizuális képességeinket. Ezzel szemben a komplex stratégiai játékok, mint például a Starcraft könnyebbé teszi a különféle feladatok közötti váltást.

Impulzívabbak lettünk
Sajnos, ugyanez a 2013 tanulmány azt is megállapította, hogy a lövöldözős játékok hajlamossá teszik rá az embert, hogy reflexszerű, gyors döntések esetén nagyobb valószínűséggel reagáljon ellenségesen vagy agresszívan. Ezzel szemben olyan felmérések is készültek, melyek szerint nem állapítható meg egyértelmű kapcsolat erőszakos videojátékok és a valós agresszió vagy éppen koncentrációs problémák kozött.

Többet alkotunk
A technológia mindenki számára – legyen művészi képességű vagy nem – megkönnyíti a kreativitás kiélését, az önmegvalósítást. Úgy tűnik az internet segít egyfajta kognitív többletet felszabadítani az agyunkban. A sok szöveg, kép, videó, amivel a közösségi médiában találkozunk, másképp hat ránk, mint mondjuk a televízió. A megosztáson alapuló kultúrája arra ösztönöz, hogy mi is állítsunk elő valamit, legyen az egy fotóalbum, filmkritika vagy egy Wikipedia szócikk. Így aztán az emberek millióinak szabadideje egy globális, valódi erőforrássa válik.

Forrás: Mashable