A Tunguzka-hipotézisek

Bizonyára nem ismeretlen a kedves Olvasó előtt a Tunguzkai-esemény, és a téma körül szárnyra kelt találgatásokból, tényekből, és konteókból kialakult teória-halmaz.

 A tények:
– 1908. júniusában – a Gergely-naptár szerint harmincadikán, a Julián-naptár szerint tizenhetedikén reggel 7 óra 10 perckor-, iszonyú erejű robbanás rázta meg Jakutföld nyugati régióját, melyet fényjelenség is kísért.
– Többmillónyi fát tarolt le a robbanás koncentrikusan, az epicentrum 20-40 kilométeres körzetében, nagyobb rénszarvas-csordákat söpört magával, csupán összeégett csonkokat, és csontokat hagyva maga után.
– A pusztítás alakja lapos szögben becsapódó objektumra utal
– A becsapódás helyszínén, és a pályája mentén megnőtt a mutációk gyakorisága
– Az utólagos számítások szerint a Tunguzkai-esmény a hiroshimai atomrobbanás energiájának ezerszeresével csapott le a Földre, és a keletkezett légnyomás meghaladta az 1000 km/h sebességet.
– A Richter-skála szerint 4,5-5-ös erősségű földrengésnek megfelelő rezgéshullám söpört végig a vidéken.
– Geomágneses anomáliákat figyeltek meg egy irkutszki obszervatóriumban.
– A légkörbe nagy mennyiségű nitrogén-oxid jutott, amely károsította az ózonpajzsot, a terület fölött az ózonkoncentráció csökkenése elérhette a 30%-ot.
– Megnőtt a kemolumineszcencia-észlelések száma is, amit a nitrogén-oxidok megnőtt mennyisége is okozhat.
– Az objektum részének tekinthető, nagyméretű tárgyi bizonyítékot nem találtak, ám a talaj kémiai összetételének vizsgálata közben több kozmikus eredetű anyagot találtak. (Ám ezek nem mindegyike származik a Tunguzka-eseményből, eredetük nem tisztázott)

 A múlt század huszas éveitől kezdve több expedíció is indult Jakutföldre kideríteni, hogy mi okozhatta a katasztrófát; illetve az elmúlt egy évszázad alatt több tudós is foglalkozott a témával. A kutatások, és az expedíciók a következő eredményekre jutottak:

1. Meteorit-elmélet:
A világűrből érkező és a légkörbe behatoajd a földbe becsapódó szikladarab teóriája Leonyid Alekszejevics Kulin szovjet-orosz geológus által szervezett négy expedícióra alapoz, ámde ezen expedíciók egyike sem talált meteorkrátert, vagy egyéb meteorbecsapódásra utaló nyomokat. Annak lehetősége, hogy maga a meteor elégett a légkörbelépéskor, a kutatók szerint nem releváns.

2. Az üstökös-elmélet:
A londoni Kew obeszrvatórium kutatójának, Francis John Whipplenek az 1934-es expedíciója során gyűjtött adatok szerint egy gáz halmazállapotú üstökös a felelős a gigászi pusztításért, mely magyarázatot adhat a becsapódási nyomok hiányára. Ugyanezt az elméletet lovagolta meg 1954-ben Kirill Florenszkij szovjet geokémikus, és a hetvenes években David Huhges brit kutató. Az elméletnek cáfolói is akadtak szép számmal, alaposan összezavarva az egyszerű, laikus érdeklődőt.

3. Az aszteroida-elmélet:
Miért ne lehetett a Tunguzkai-esemény kiváltója egy irdatlan aszteroida?! A végeredményt tekintve tökmindegy, hogy a kb. 2200 négyzetkilométernyi területet lezúzó égi szikla a Földet megközelítő objektumok melyik csoportjába tartozik, de ha már van választék, biztosak lehetünk abban, hogy az aszteroida-hívők is megtalálták a maguk “bizonyítékát” a Tunguzka folyó mentén.

4. Black Hole-elmélet:
Hm… a fekete lyuk, mint tunguzkabumm? Egy 1973-as a Nature magazinban megjelent teória szerint bizony egy fekete lyuk is okozhatta a katasztrófát. Hogy egy átlagos méretű – azaz irinyó-pirinyó-, ámde annál jóval nagyobb tömegű – akár Himalájányi-, fekete lyukkal való ütközés miért nem hagyott becsapódási krátert, az megint csak kérdés, nem is beszélve a fekete lyuk gravitációjáról, mely valószínűleg nem letarolta, eldöntötte volna a fákat, hanem egyszerűen beszippantotta volna őket. Még nem hallottam eddig olyanról, hogy a fekete lyuk felperzselné a környezetét, szegény rénszarvasok meg csak összeégtek valamitől… ha ez egy Star Trek téma lenne, talán bedobhatnánk a gravimetrikus nyíró hatás blablát…
De ezt a forgatókönyvet nem Gene Roddenberry írta, hanem a… na ez az…. mi, vagy ki?!

5. Az antianyag-elmélet:
Nos, az antianyag nem olyan echte valóságtól elrugaszkodott valami, ami csak a sci-fi írók, és forgatókönyvírók agyából pattan ki. A CERN is előállított már ellenőrzött körülmények között antianyagot, illetve állítólag a “természetben” – hogy esetünkben honnan ered, ez megint csak jó kérdés-,  is előfordulhat csekély mennyiségben. Azt persze tudni kell, hogy az anyag-antianyag reakcióból eredő anihiláció igen jelentős pusztítást képes végezni… talán valóban egy ilyen antianyag-izé száguldott végig a környéken?!

 6. Tüköranyag-elmélet:
1957-ben két kínai fiatalember fizikai Nobel-díjat kapott az ún. tükörszimmetria-sértés elméletének kidolgozásáért. De mi is az a tüköranyag? Az antianyaggal ellentétben, a tüköranyag nem töltésében, hanem perdületében különbözik az anyagtól, azaz a részecskék forgásiránya más. Igen ám, de amíg az anyag-antianyag anihilációja valóban irdatlan pusztításra képes, addig az anyag-töküranyag találkozásakor -mivel nem is érzékelik egymást-, nincs kölcsönhatás. Vagy mégis?! Robert Foot ausztrál fizikus egy 2002-es könyvében kifejti, hogy szerinte a Tunguzkai-eseményt egy nagyjából 90-100 m átmérőjű tüköranyag becsapódása váltotta ki. Hogy hogyan?! Hm… el kéne olvasni azt a könyvet.

7. Gömbvillám-elmélet:
Talán nincs is olyan “megmagyarázhatatlan” jelenség, melynek okozójaként ne bukkanna fel ügyeletes rosszfiúként a gömbvillám. Jack Stoneley 1977-ben megjelent könyve szerint egy egy kilométer! átmérőjű gömbvillám okozta a tunguzkai pusztítást. Mindezt -állítása szerint több más forrás mellett-, a korabeli megfigyelésekre alapozva jelenti ki, melyek szerint a becsapódást kísérő fényjelenség vízszintesen is mozgott, sőt, szökdécselt.

8. UFO-elmélet:
Azt hiszem ez az a teória, mely egyszerűen kikerülhetetlen. Bárhol a Földön belebotlunk a titokzatos, azonosítatlan repülő objektumokba. Az UFO-elmélet hívők szerint az idegenek lezuhant űrhajója antianyaggal működött; bizarr konteó… rációt vinni egy abszolut irreálisnak tűnő teóriába egyesek szerint hihetővé teszi a sztorit… no comment… az, hogy a szovjetek az űrhajó maradványait kutatólaboratóriumban vizsgálják, csodaszép párhuzam az amerikaiak roswelli-sztorijára. Aztán persze ott van a jóságos, ránk vigyázó idegenek teóriája is, miszerint az ufonauták kifigyelték, hogy a Föld felé jön egy  aszteroida/meteor/üstökös/feketelyuk/antianyag/tetszőleges bármi, lényeg, hogy bazinagy legyen, és mielőtt becsapódott volna, izibe kilőtték(???), így “csak” a légnyomás találta telibe Jakutföldet.
Azért így utólag, lehettek volna cseppet precízebbek is az ufonauták.
Vagy gyorsabbak.

9. A Tesla-elmélet:
Nikola Tesla minden bizonnyal nagyot nevetne a személye, és találmányai körül született fantazmagóriák hallattán. Egyesek szerint a Tunguzkai-esemény nem volt más, mint a Tesla-gépezet tesztje. Arról, hogy pontosan melyiké a sok közül, hát, újabb elméletek sokasága fogad, ha megpróbáljuk felgöngyölíteni a szálat… Ahogy az az összeesküvés-elméleteknél lenni szokott, érdekes módon mindegyik nevüket titkolni vágyó kutatók munkáján alapul… no comment…

A tunguzkaihoz hasonló eseményre a megfigyelések szerint 100-1000 évente kerül sor, tehát annyira azért nem ritkák. A tényeknek, az ezekre alapozott megalapozott tudományos magyarázatoknak, és az ilyen-olyan elméleteknek számtalan mondhatni rajongója van, az sem ritka, hogy emberek egy-egy ilyen megmagyarázhatatlan esemény kutatásába feccölik energiájukat.
Van aki bunkert épít a föld alá, vagy elhagyott rakétasilókba, mert szerinte közeledik az atomháború, van aki hajót épít, mert szerinte ökokatasztrófa közeleg, és jön az özönvíz, van, aki a Tunguzkai-eseménynek, a roswelli ufóknak, az 51-es körzetnek, az ősmagyar-rovással feliratozott priamisoknak szenteli az életét, Orion-övbeli, és Szíriuszi “őseink” nyomait kutatja, vagy éppen a Csillagkapu-sorozat mögött keresi a valós tényeket.
Valamilyen hobbi mindenkinek kell.
Elvégre lehetne akár Dexter is.

Forrás