A Yutu nem mozdul
A kínai holdjáró még mindig gyűjti az adatokat, de valamilyen technikai probléma feltartóztatja.
A Jáde nyuszi már nem szökdécsel, de a hallása még mindig kiváló, és továbbra is képes kommunikálni a Földdel.
A Yutu (ejtsd: Jütu) a Chang’e 3 szondával érkezett a Holdra, december 14-én. Az első két alkalommal mindkét gépezet tökéletesen ébredt a fagyos, két hetes, lunáris éjszakák miatti kényszerpihenőből. A 45. Holdi és Planetáris Konferencia (Lunar and Planetary Science Conference) alkalmával viszont Texasban, a kínai tudósok bejelentették, a harmadik ébredés után a Yutu már képtelen tovább folytatni felfedező útját.
Száz, talán száztíz métert haladt a Jáde nyúl eddig a Mare Imbriumban, a Hold felszínén, ami ott nem nevezhető egy kőhajításnyi távolságnak sem a landolási ponttól nézve.
A küldetése szerint el kellett volna jutnia egy közeli kráter pereméhez, hogy onnan gyűjtsön mintákat, de a holdjáró január vége óta, műszaki problémákból eredően, mozgásképtelen.
Már aktiválták a holdjáró radarrendszerét, melynek feladata a Hold talajának vizsgálata, száz méteres mélységig. Az adatok még feldolgozás alatt állnak. Az űrszonda által készített korábbi felvételek alapján Le Qiao, a Kínai Földtudományi Egyetem (Wuhan tartomány, Kína) egyik planetológusa és kutatócsoportja úgy vélik, a leszállási zónában a holdfelszínt 41-46 méter vastagságban bazaltsziklák boríthatják. Ezt a közeli kráterekről készült képek elemzése alapján feltételezik, melyeknél a becsapódásoknak köszönhetően láthatóvá váltak a holdfelszín rétegei. Azt remélik, a Jáde nyúl alátámasztja majd a feltevéseiket.
Az APXS, a Jáde nyúl alfa-részecske röntgen spektrométere is a talaj kémiai összetételét vizsgálja a leszállás területén. A Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiás Kutatóintézetének (IHEP) tudósai arról számoltak be, hogy az eddigi két vizsgálati helyszínen az eszköz, a korábbi feltételezéseknek megfelelően, nagyrészt magnéziumot, alumíniumot, szilíciumot, káliumot és kalciumot talált a talajban.
1970-ben a szovjet Lunkhod-1 holdjáró alig ötszáz kilométerre vizsgálta a hold felszínét a Jáde nyúl landolási pontjától. Alexander Basilevsky, a moszkvai Vernadszkij Geokémiai és Analitikus Kémiai Intézet tudósa úgy véli, a kínai projekt eredményeit összevetve Lunokhod-1 adataival, pontosabb képet alkothatnak majd a különféle kőzettípusok előfordulásának arányairól a régióban.
Úgy tűnik, a Yutu, az első kínai holdjáró, több helyszínen már nem tud vizsgálatokat végezni, de a Kínai űrprogram töretlen lendülettel folytatódik. Jövőre indul expedíciójára a Chang’e 4, melynek feladata hasonló lesz elődjééhez, de a tervek szerint a Hold egy másik részén fog leszállni.
Nagy Attila
Forrás: Nature
