A Csillagok között – kukucskáljunk át a féreglyukon!
Christopher Nolan kasszasikere, a Csillagok között, nem csak a filmművészet terén büszkélkedhet sikerekkel, tudományos téren is maradandót alkotott – Einstein fekete lyuk elméletét és egy idegen bolygó feltárását is rendkívül valósághűen ábrázolja.
A film alapját a pusztuló Föld képezi – innen indulnak útnak egy utolsó erőfeszítés keretében az űrhajósok, hogy az emberiség számára lakható bolygót találjanak az idegen csillagok között.Nolan zsenije – rendezőként és társíróként – ebben az alkotásban is megcsillan, akárcsak a A sötét lovag – felemelkedés és az Eredet mozikban. Munkáját Kip Thorne, a Kaliforniai Műszaki Egyetem fizikusa is segítette, aki tudományos tanácsadóként Carls Sagan filmjében, a Kapcsolatban már előállt újszerű féregjárat elgondolásával.
Thorne írt egy mozi-témájú könyvet, a „The Sciene of ‘Interstellar’”, ami hamarosan megjelenik. Ebben azt tervezi, hogy bemutatja azokat a műszaki dokumentumokat, melyek alapján a különleges effekteteket, a látványvilágot készítették.
„Sem a hollywoodi filmekben bemutatott féregjáratok, sem a fekete lyukak nem úgy néznek ki, mint ahogy valójában” – mondta egy, a kulisszák mögé betekintő rövidfilmben. „Ez az első alkalom, hogy Einstein relativitáselméletét is használtuk az ábrázolásoknál.”
Ezzel kapcsolatban persze akadnak kétkedők. Ilyen Sten Odenwald csillagász, aki szerint Thorne elképzelése nem egyezik meg a valósággal. „A legutóbbi ötlete úgy néz ki, mint egy diszkógömb. Ezt nem veszem be” – mondta Thorne munkásságával kapcsolatban Odenwald.
Függetlenül attól, hogy a féregjárat úgy néz ki, mint egy diszkógömb, a ‘Csillagok között’ egy izgalmas kaland, mely tükrözi az emberek űrutazás utáni vágyódását. De a kaland mellett fontos kérdéseket is ébreszt. Elég csak a Virgin Galactic SpaceShipTwo balesetére gondolni, melyben az egyik tesztpilóta életét vesztette, míg egy másik megsérült. Vajon hány életet és mekkora befektetést ér meg, hogy szuborbitális pályára állítsunk egy jetet? A tervek és álmok ellen rengeteg érv szól, de legalább ugyanannyi mellette is.
Erre Seth Shostak, a földön kívüli, intelligens élet után kutató SETI-program csillagásza válaszolt. „A történelem azt mutatja, hogy a felfedezések azok, melyek a leginkább módosítják a tudatot, a legjobban formálják a társadalmat” – mondja a tudós. „Ha nem lettek volna olyan srácok, mint Kolumbusz, a legtöbbünk még mindig a földet túrná a mai napig.”
Kezdjük a Naprendszernél!
Ha valóban olyan rázós lesz a Föld, mint a Csillagok közöttben, szükségünk lesz féregjárat? Shostak szerint a válasz: nem. Ha a Föld problémás hely lesz, a körülöttünk lévő, mi Naprendszerünk kolonizálása kitűnő módszer, hogy kieresszük a gőzt” – mondja a csillagász. „Persze, a Mars és az aszteroidák. De főként a Föld körül keringő élőhelyek.”
Az előző hónapban a Huffington Post hasábjain Odenwlad rámutatott, hogy hol hibádzik az elmélet, mely szellemében embereket küldenénk egy másik csillaghoz. „Ha tényleg a kihalás szélén volnánk, tényleg úgy gondolod, hogy 7 vagy 10 milliárd ember finanszírozná azt a tervet, mely évtizedek alatt néhány szerencsés embert küldene – csak oda! – egy távoli bolygóra – mely talán nem is lakható?”
Itt jön el az a rész, ahol hangsúlyozni kell, hogy ez csak egy film, melyet nem kell olyan komolyan venni, mintha a film egy űrutazásra toborzó film lenne. A készítők célja, hogy egy borzongató sci-fi mozit készítsenek. Ha a moziba járóknak ennél komolyabb elképzelése van az űrutazásról, olyan, mint a Gravitációban, annál jobb!
A Csillagok közöttnek, elgondolkodtatóbbnak kell lennie a Gravitációnál, hiszen az űrutazáson túl olyan témákra is koncentrál, mint az emberiség hosszú távú túlélése. Az is klassz, hogy a közönség olyan jelenségekkel is találkozik, mint a relativitás, az idődilatáció vagy a féreglyuk jelenség.
Szóval, mi a helyzet a féregjárattal? Ha egy forgatókönyvíró nem akar bíbelődni a fénynél gyorsabb utazás problémájával, érdemes „egyszerűen” meghajlítani a teret, hogy a szereplők a lehető legrövidebb úton jussanak A-ból B-be – ez a féregjárat.
A filmeseknek ábrázolniuk kellett egy szupernehéz, gyorsan mozgó fekete lyukat is, a féregjárat túloldalán. Itt lépett a képbe Thorne és az ő számításai, melyek segítettek abban, hogyan ábrázolják a fény torzulását. Ennek eredménye lett a Gargantua fekete lyuk, mely közel fénysebességgel forogva nyel el mindent maga körül.
A fekete lyuk és féregjárat ábrázolására óriási erőfeszítést tettek az alkotók, hogy a vizuális effektekkel lenyűgözzék a közönséget – de, mint azt Odenwald mondja, nincs rá esély, hogy a környező világűrben feltűnjenek hasonlók. „A probléma az, hogy csak kétféle képen jöhetnek létre féregjáratok. Az egyik mód az Ősrobbanás során volt, a másik egy csillag összeroppanása lehet.”
Ha mégis sikerülne féregjáratot létrehozni, az utazás rajta akkor is nagy kockázatot hordozna magában. Nehéz lenen megjósolni, hogy hol a másik vége.
„Már most vannak technikáink arra, hogy felkutassunk a Földhöz hasonló bolygókat… és évtizedeken belül még több lesz” – mondja Shostak. „Ha már egy Föld-szerű, oxigén atmoszférával rendelkező bolygót szeretnénk, akkor már beszélnünk kell arról is, hogy mi lesz az ottani élővilággal. Ez problémát okozhat az élelmiszerellátás terén vagy a szegény lakók kapcsán!”
Az kérdéses, hogy jó vagy rossz az, hogy a jelenlegi technológiánk szintjén nem vagyunk képesek idegen civilizációkkal felvenni a kapcsolatot.
„Utazás másik világokban nem lesz egyszerű féreglyukak nélkül. Kicsit többet kell tudnunk a fizika azon oldaláról, mely lehetővé tenné a gyors utazást (ha ez egyáltalán lehetséges!) esetleg ki kell találni, hogyan hibernáljuk magunkat.”
De a szórakoztatáson túl, a Csillagok között többek között ezért jött létre, hogy elgondolkoztasson minket és megoldásokat találjunk a minket érintő problémákra. Ha már elköltöttek e nemes célokra 165 millió dollárt, adjunk neki egy esélyt!