Agypestis a valóságban!
A nyáron vitatható hitelességű weboldalakon megjelentek cikkek egy agyevő amőbáról, aminek több ember is áldozatul esett állítólagosan. Pár részlet annyira túlságosan is sf-nek hangzik, hogy elsőre mi nem hittük el – hiba volt, a lény ugyanis létezik, egy Acanthamoeba fajról van szó, és valóban megtámadja az áldozat agyát!
Íme a tettes: az A-jelű amőba rátapadva egy idegsejtre
Amikor 2012 év végén kiadtunk Joan Slonczewski Agypestis című 2000-ben szerzett regényét, nem gondoltuk, hogy a valóság (ismételten!) igazolni fog egy sci-fis alapfeltevést. A regény eseményeiben központi szerepet játszanak az emberi aggyal szimbiózisban élő amőbák – idén nyáron pedig szó szerint végigszáguldottak az interneten erősen pánikkeltő cikkek egy “agyevő amőbáról”… melyek alapfeltevése igaz volt. Ez az élőlény létezik.
Kezdődött azzal, hogy rejtélyes megbetegedésekről érkeztek hírek, elsődlegesen az amerikai kontinensről: a betegek zavarodottak voltak, szédelegtek, hánytak, hallucináltak, megvakultak, és a dolog végeztével meg is haltak. Mindenféle durvábbnál durvább elmélettel álltak elő az interneten, a valóság azonban az volt, hogy a betegek mind az acanthamoeba nevű amőbanem egy fajával fertőződtek meg.
Az interneten futótűzként terjedő cikkekben volt azért igazság: valóban voltak áldozatok
Az acanthamoeba nem fajai a talajban, állóvizekben, hanyagul vagy ritkán tisztított úszómedencékben is megélnek. Betegséget kétféleképpen okozhatnak: vagy egy nyílt seben vagy az orrlyukakon jut be a szervezetbe, vagy ha fertőzött víz kerül közvetlenül a szembe.
A seben vagy orrlyukon át való fertőzés ún. átterjedő fertőzés, az amőba itt közvetlenül bejut a véráramba, így hatást gyakorol a bőrre, tüdőre, és más szervekre is – vagy egyedileg vagy csoportosan. Ha nem ismerik fel és nem kezelik rendesen, akkor az amőba egy idő után eljut az agyig, ahol egy sor szokatlan tünetet produkál – ezek közt az agyhártyagyulladás is ott van, de történhetnek heves rohamok, érzékvesztés, hallucináció. Bár a tudomány nem érti, hogyan lép kapcsolatba az amőba az idegrendszerrel és az aggyal, az biztos, hogy ha ebben a stádiumban nem kerül sor kezelésre, biztosan halált okoz – de a kezdeti stádiumban is annyi a tünet már, hogy valószínűleg eljut orvoshoz az illető, így maradandó károsodás nélkül megússza a fertőzést.
A szemen keresztül való fertőzéshez az amőbát tartalmazó víznek vagy pornak kell a szembe jutnia – a fertőzést Acanthamoeba Keratitisnek nevezik.
Acanthamoeba keratitis fertőzött szemek a jobb oldalon
Ez egy fájdalmas szaruhártyagyulladással kezdődik, ahogy az amőba elkezdi lebontani a szaruhártya és a szem többi része közti szövetet. Ha nem kezelik azonnal, továbbvonul, az egész szemet megfertőzi, és itt már a látás teljes elvesztését okozza. Egy rendklívül nyugtalanító vizsgálat szerint 102 kontaktlencse-viselő lencsetartójából 43-ban komoly mennyiségű kórokozó volt található, ebből 7 pedig tartalmazta az Acanthamoebát is, annak ellenére, hogy 7-ből 6 fő rendszeresen, szabályszerűen tisztította a tartót…
A látóidegen keresztül az amőba eléri az agyat, és ott azonnal kifejti hatását.
Az agyevő amőba még az emberi bőrön is jelen van! De nem kell pánikolni – évezredek óta így van ez.
Persze nem kell pánikba esni, hiába sugallta azt rengeteg “megbízható” cikk: azoknál az eseteknél, akiknél több szervet vagy akár agyat fertőzött meg az amőba, nagyon legyengült, kimerült immunrendszert figyeltek meg, szervezetük alapból képtelen volt a mikroba elleni harcra. Viszont ezek az esetek mind nyílt seben vagy orron át fertőződtek – a szemen keresztül akkor is halált okozó fertőzést szerezhetünk, ha immunrendszerünk éppenséggel hibátlan.
Tehát általános értékű jó tanács: nem kell félni, megtagadni az ivóvizet magunktól, nem kell a gyereket sem kirángatni a Balatonból, ha van egy bibi a lábán, a homokba/iszapba is nyugodtan ki lehet feküdni a napra, ha jól esik és a szemfájás is lehet, hogy csak a napi 8 óra monitortól van, nem az agyevő amőbától.
Viszont ha az immunrendszerünk alapból is rossz passzban van, és egy kis koszos tó vizétől begyullad a szemünk, nem árt orvoshoz menni. A kontaktlencse-viselők pedig hatványozottan figyeljenek oda a tisztogatási szokásaikra, a szemük világa múlhat rajta.
fromquarkstoquazars nyomán
