Áldott legyen méhednek gyümölcse

„És látá Rákhel, hogy ő nem szűle Jákóbnak, irigykedni kezde Rákhel az ő nénjére, és monda Jákóbnak: Adj nékem gyermekeket, mert ha nem, meghalok. Felgerjede azért Jákób haragja Rákhel ellen, és monda: Avagy Isten vagyok-é én, ki megtagadta tőled a méhnek gyümölcsét. És monda ez: Ímhol az én szolgálóm Bilha, menj be hozzá, hogy szűljön az én térdeimen, és én is megépüljek ő általa. Adá tehát néki az ő szolgálóját Bilhát feleségűl, és beméne ahhoz Jákób. És teherbe esék Bilha és szűle Jákóbnak fiat.”

Mózes 1. könyve: 30: 1-5.

Lydia nevelőnő a leendő szolgálólányoknak magyarázza épp el, hogy örüljenek, amiért termékenyek és gyermekeket nemzhetnek úgy, ahogy azt Rákhel szolgálója, Bilha is tette. Ez bizony kiváltság, Isten ajándéka. Egy növendék, Janine kineveti az egészet, azonban engedetlenségéért oldalába sokkolót kap, majd elviszik valahová, ahonnan megtört, zavarodott emberként tér vissza. Ehhez hasonló erős jeleneteket kapunk a Hulu új sorozatában, A szolgálólány meséjében.

A sorozat Margaret Atwood kanadai írónő 1986-os, azonos című regénye alapján készült. A történet egy olyan Amerikában játszódik, ahol egy vallási fanatikusokból álló szervezet uralkodik (ez a Gilead Köztársaság). Sajátos rendszerükben a nőket több, férfiaknak alárendelt kasztba osztják. A hierarchia élén a feleségek állnak, nekik és férjüknek szolgálnak a márták és a szolgálólányok. Előbbiek főleg háztartásibeli feladatokat látnak el, utóbbiak pedig azok a „kiváltságosak”, akik nemzőképesek maradtak, így azért felelősek, hogy biztosítsák az utódlást. Gilead világát egy ilyen szolgálólány, Offred (magyarul Fredé) szemén keresztül ismerjük meg.

Habár a regény kicsit több, mint 30 éve robbant be a köztudatba (1986-ban Nebulára jelölték, ’87-ben pedig Arthur C. Clarke-díjat kapott), mondanivalója még mindig aktuális (valahol nem csoda, hogy napjainkban kapott egy újabb feldolgozást). Gilead világa fiktív, azonban számos, a 21. században is gyakori eseményt dolgoz fel. Gondolhatunk a Közel-Keletre vagy Ázsiára, de elég, ha csak a nagyon civilizáltnak gondolt országainkban nézünk szét. A Hulu adaptációja társadalmunk mindennapos eseményeire játszik rá nagyon erős, groteszk jeleneteivel. Talán nincs is abszurdabb rész a pilot epizódban Offred feladatának „teljesítésénél”, amiben egyházi kórus szól Mr. Waterford és Offred aktusa alatt, miközben Mrs. Waterford közvetlen közelről nézi őket (az egyértelmű Rákhel-Bilha párhuzamról nem is beszélve). Hasonlóan groteszk, amikor a vörös ruhás lányok halálra vernek egy állítólagos erőszaktevő férfit, miközben még élénken előttünk van az a jelenet, amelyben Janine-nel elhitetik, hogy csakis ő tehet arról, hogy a hozzá betörő férfiak megerőszakolták. A józan ésszel teljesen ellentmondásos, ahogy az a “jó” diktatúráknál szokás.

Egy ponton bukik nagyot a Hulu adaptáció, mégpedig a narráción. Aki olvasta a regényt tudja, hogy Offred múltját és a világot, amiben élnie kell, csak apránként ismerjük meg; maga a főhősnő dönti el, hogy épp mikor miről beszél. A sorozat, az 1990-es filmhez hasonlóan az eredeti nem lineáris narrációt egy többé-kevésbé lineárisra váltja. Így már az első percekben tudjuk, Offred miért került Waterfordékhoz, napi rutinja bemutatását pedig folyamatos flashbackek szakítják meg. Van ennek is célja, jobban megismerjük a nő múltját és Gilead fundamentalista rendszerét. Azonban ezzel a megoldással pont a könyv narrációjának lényege vész el: a sorozat túl direkt, nem érezzük a narrátor szuggesztív voltát és megbízhatatlanságát (a regényben Offred nagyon gyakran nem biztos benne, hogy mi volt valóság és mi nem). Emellett, mivel az sorozat eleje főleg Offredre koncentrál, elhanyagolja a jelen történéseit, az első rész alapján nem derül ki, hogy mi fog történni. Igaz, egy pilotnak fontosabb feladata bemutatni az alaphelyzetet és a főszereplőt, de nem ártana némi információmorzsát is elszórnia a jövőbeli történésekről, hogy a néző úgy érezze, van miért maradnia.

Az 1. rész alapján nem hozta az elvártakat a Hulu sorozata. Amiben erősebb a korábbi adaptációhoz képest, az a képi megjelenítés, Gilead is kellően borzalmasra sikeredett, a történet elmesélésében azonban nem mer kísérletező lenni. Még 9 epizód vár ránk, hogy kiderüljön, hogy lesz-e ennél jobb A szolgálólány meséje.