"Az élet mint olyan, perverzió! Valószínütlen és ritka." – Emlékezés Hernádi Gyula müvészre

„A tudományos-fantasztikus regény azért fontosabb számomra, mint a nem tudományos-fantasztikus, mert az ember és ember közötti viszonyt az ember és természet közötti viszony segítségével átvilágítja, mintegy megröntgenezi, s ezzel megduplázza a felismerés, a vizsgálódás, a ráismerés lehetőségét. A sebészkés és a röntgenfelvétel együtt nyilvánvalóan több és hasznosabb, mint a sebészkés egymagában.”

1926. augusztus 23-án született Oroszváron (ma Szlovákia része). Apja főjegyzőként dolgozott Pannonhalmán.

1940-44 között a győri bencés gimnáziumban tanult, majd 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. Orvosnak készült, de leventeként a frontra kerül – így tanulmányait félbe kellett hagynia. 1947-ben tért haza az orosz hadifogságból. A NÉKOSZ-ban folytatta tanulmányait, majd 1950-től a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben dolgozott, közgazdászként.

1970-től a Huszonötödik Színháznál, majd a Népszínháznál, később a kecskeméti katona József Színháznál volt dramaturg és művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnöke lett.

Irodalmi alkotásokkal 1955-ben jelentkezett: a Deszkakolostor című novelláskötettel és A péntek lépcsőin című regénnyel. Ismertté elsősorban Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált. Első közös filmjük az “Oldás és kötés” volt, melyet 1964-ben mutattak be.

Műveit sokszor tarkítják egyedi, meghökkentő elemek, horrorisztikus képek.

1976-ban József Attila-díj, 1996-ban Szép Ernő-díj és alternatív Kossuth, 1999-ben a rendes Kossuth-díjjal is kitüntetik.

Fő művei:

Deszkakolostor (1959)
A péntek lépcsőin (1959)
Az erőd (1971)
Utópia (1973)
Az elnökasszony (1978)
Drakula (1983)
Egri csillagok háborúja (1994)