Biológia és sci-fi

A science fiction kezdetben és túlnyomó részt a fizikai tudományokkal foglalkozott. Ez érthető is, hiszen amikor hatalmas csillagközi kalandokról és fényéveket jelentő utazásokról volt szó, inkább a meghajtás – az odajutás – módja volt fontos, semmint az odaérkezök biológiai állapota. Ráadásul a biológia sejtszintű csodái csak viszonylag késön mutatták meg magukat.

Természetesen az ellenpéldák ilyenkor is meglehetősen erős versenyzőket jelentenek: Mary Shelley 1818-as (!) science fiction alapregénye, a Frankenstein nagyon is biológiai spekuláció, ahogy például az 1932-es Szép új világban is fontos szerepet kap ez a tudományág.

Apropó, ’20-as évek! A genetika fejlődése, különösen a sugárzás okozta mutációk ténye azért megdobbantotta az írók szívét is, hiszen tudományos alapon kezdték el vizsgálni az idegen lények lehetséges felépítését is. Az ötvenes években azután Clark és Watson DNS-felfedezése további trambulint nyújtott az élénk fantáziájú és mindinkább a tudományos racionalitás alapján alkotók számára. A kilencvenes évek pedig újabb hullámot indított el: megjelentek a klónozásos történetek – mit megjelentek, seregnyi képviselőjük ostromolta meg a könyvek lapjait és a filmvásznat is. Azután pedig jött a génszekventálás, az emberi genom feltérképezése, úgyhogy a sci-fi szerzők egyáltalán nem maradtak muníció nélkül.

Lássunk néhány példát a biológiai science fiction történetekre!

Poul Anderson 1954-es regényében, a Brain Wavesben egy különös esemény hatására az agyi elektrokémiai folyamatok felgyorsulnak, melynek következtében az állati és emberi intelligencia hihetetlenül megnő. Hasonló témáról írt Theodore Sturgeon kitűnő regényében, a Több mint emberi-ben (1953), csak itt nem az egész emberi fajt érinti a változás, hanem csak néhány embert, akik együtt egy új tudatot, közösséget alkotnak.

Az emberi agy különben is egyik kedvenc területe a sci-fi szerzőknek: az ausztrál Greg Egan Karantén (1992) című regényében ez a szervünk képes a valóságot ténylegesen befolyásolni, természetesen a jó öreg kvantummechanika segítségével.

A génmanipuláció, a klónozás talán leghíresebb krónikása Michael Crichton volt, hiszen a Jurassic Park (1990) iskolateremtő erővel mutatta be, mire lehetnénk képesek a génmanipulációval.

Filmekben kiemelkedő a GATTACA (1997) jelentősége, hiszen itt a géntudományt disztópikus célokra használják fel.

Természetesen a Galaktika kínálatából sem hiányozhatnak a jó biológiai sci-fik:

Robert Charles Wilson Bioszféra című regénye egy igazi ökológiai regény, főszerepben a genetikailag felturbózott Zoe Fisherrel.

Ugyancsak a környezettudományokhoz sorolhatjuk Kim Stanley Robinson Árral szemben című munkáját.

Akik pedig keményvonalas biológia sci-fire vágynak, azok számára a legjobb választás a Galaktika olvasótábor egyik kedvenc írójának, Joan Sloncewskinek a művei, az úgynevezett Elízium-ciklusa, melynek legfrissebb kötete, az Agypestis (is) kedvezményesen megvásárolható a Galaktikaboltban.

Kánai András