Brit birodalom alig ismert SF klasszikusai
Viktória királynő 63 évig és 7 hónapig uralkodott. Róla nevezték el az angol 19. századot viktoriánus kornak, amelyet az angol történészek az Egyesült Királyság fénykorának tekintenek. Ez volt az ipari, kulturális, politikai, tudományos és katonai változások kora az Egyesült Királyságban, amelyet a Brit Birodalom további terjeszkedése fémjelzett. Ennek során a birodalom területe megháromszorozódott, és elérte a 25 900 000 km²-t, fennhatósága alá összesen 410 millió ember tartozott. Az ipari forradalom alatt vált országa a világ vezető ipari hatalmává.
Ez a fejlődés kihatott az irodalomra is. Ez volt a Science-Fiction egy egészen korai időszaka. A valóság és a képzelet peremén, a tudomány határmezsgyéit firtatva olyan halhattalan alkotások születtek, mint a Drakula vagy a Frankeinsten. Ma már ezeket a horror-fantasyhez soroljuk, de akkor tájt ez még annyira tudományos határterület volt, mint ma a kvantumfizika.
Ennek a korszaknak három híres és ismert írója is írt egy-egy olyan fantasztikus törtétnetet, amely méltatlanul kevéssé ismert az utókor előtt.
Ha már szóba került Frankeinsten, kezdjük Mary Shelleyvel. Ez a kalandos életű és különös sorsú írónőt a Frankenstein című regénye miatt ismert. Pedid ez a regény, tejes címén Frankenstein, avagy a modern Prométheusz csupán egyt a több mint két tucat műve közül. A történet sajátos jegyei folytán az irodalmon és a populáris kultúrán keresztül meghatározta a horrortörténetek és -filmek egy teljes műfaját. Mary Shelley még 19 évesen írta és először névtelenül publikálta Londonban.
Azonban még egy műve elérhető magyarul, az egyik legelső disztópikus sci-fi, az utolsó ember. Vérbeli fantasztikus története ma is aktuális. A 21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik.
Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett? E kötettel nem egyszerűen egy fantasztikus regény. Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét.
Ez a filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált.
Abraham, vagy csak röviden Bram Stoker Dublinban született 1847-ben. Drakula történetei tették világhírűvé. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája, bár az ihletet egy magyar tudós adta. 1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes Drăculea legendájáról. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír figuráját. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott. 1897-ben megjelent a Drakula gróf válogatott rémtettei című regénye és osztatlan sikert aratott.
Halála előtt nem sokkal, 1911-ben jelent meg utolsó regény a fehér féreg fészke. Szürreális mese, túlcsorduló fekete humorral.
Adam Salton nagybátyja hívására Ausztráliából hazaérkezik Angliába, hogy átvegye örökségét, a családi birtokot. A fiatalember azonban már az első naptól kezdve különös eseményekkel szembesül: a helyi nobilitások egymás ellen intrikálnak, látszólag természetfölötti erőket is igénybe véve, a környékbeli jószágokat pedig kígyók tizedelik. És mintha ez nem lenne elég, egy legendás szörnyeteg is feltűnik, a Fehér Féreg, amely embereket is képes magával ragadni föld alatti odvába, ha megéhezik.
Stoker újabb rémségeket zúdít a borzongani vágyó olvasó nyakába, de a regény első magyar nyelvű kiadása nem csupán ijeszteget, de tiszteleg is az ír irodalom klasszikusa előtt. Ha pedig a cím ismerősnek tűnik, az nem véletlen, mert a hazai mozik is vetítették a mű filmváltozatát, A fehér féreg búvóhelye címmel.
Végezetül jöjjön a korszak egy másik szülöttje, aki az irodalomtörténet egyik legfurcsább alakja. Angol okkultista, mágus, író, költő és hegymászó. Fontos tagja volt több okkult szervezetnek. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté, főként a Liber AL vel Legis – A Törvény Könyve cíművel, mely a Thelema szent írása. Már életében hírhedtté vált, a világ leggonoszabb embere címmel illették s gyakran vált a média támadásainak célpontjává. Az említettek mellett ismeretes még sakkjátékosként, festőként, asztrológusként, hedonistaként és a társadalom kritikusaként.
Karrierje átível a XIX-XX. század fordulóján és megéllt két világháborút. Férfikora derekán írta meg sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történetét Holdgyermek címmel.
Az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa, Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.
