Érkezik a Fiú a pokolból
Az új könyv két a Delelő univerzumában játszódó kisregényt tartalmaz: A kölyök és a Fiú a pokolból. A kötet megjelenése mondhatni időszerű volt, több okból is. Végre könyv formájában is elérhető lesz a Fiú a pokolból, ami eddig csak a MetaGalaktika 2-ben jelent meg 1981-ben. A kölyök című kisregény pedig, amellett hogy ismét elérhető lesz a könyvesboltokban, végre együtt jelenhet meg a hozzá tematikusan közelálló Fiúval.
Az első kisregény, A kölyök először 1971-ben jelent meg. A Delelő univerzumban ez a 7. történet, de ahogy azt korábban írtuk, ezek a történetek nem a cselekmény, hanem a helyszínek mentén kapcsolódnak egymáshoz. A kölyök a kommunikáció határait és a kulturális különbségek kérdéseit járja körül. A történet szerint földi expedíció érkezik egy lakatlan bolygóra, hogy ott egy védett otthont építsen ki egy veszélyben lévő civilizáció lakói számára. Azonban kiderül, hogy a hely nem lakatlan: egy embergyerek kerül a csapathoz. A fiú viselkedését vizsgálva kiderül, már él itt egy eddig fel nem fedezett faj. Ezzel nagy lehetőség pottyan a földiek ölébe, hisz ők lehetnek először azok, akik kapcsolatot létesíthetnek az intelligens, de nem humanoid fajjal. Ehhez a legkézenfekvőbb eszköz pedig az idegenek által felnevelt fiú.
Magát a történetet ’70-ben találták ki a Sztrugackij- testvérek, Operation Mowgli munkacímen. A ma is ismert cím kiadói nyomásra született meg, de Sztrugackijék sosem voltak elégedettek vele, ami a regény mélyebb mondanivalóját nézve teljesen érthető. A történet középpontjában az idegenek által nevelt fiú áll, ő indítja el a csapat tagjai közötti konfliktust. A tudományos kutatások egyik nagy dilemmája merül fel: felhasználhatunk-e egy lényt egy jelentőségteljes felfedezés érdekében?A kulcsmomentumot (találkozás a fiúval) hosszú “alapozás” előzi meg, amiben megismerjük az expedíció tagjait, céljukat és munkájukat. Azonban ez a fokozatosan építkező cselekmény visz el minket a tetőpontig, ahol a humánus és az opportunista oldal összecsap. Természetesen A kölyök nemcsak ezt az egy témát járja körül, hisz például Komov egyik előadásában szóba kerül, hogy milyennek kell lennie a jövő emberének. Azonban a legsúlyosabb problémának talán mégis a gyermek miatt kialakult konfliktust nevezhetjük, ha a cselekmény felől közelítünk a műhöz. Emiatt még újítónak is számít (természetesen az elődökhöz mérve), ha a pozitívabb hangvételű, az ember dicsőségét hirdető sci-fikre gondolunk, még azt is mondhatjuk, Sztrugackijék okosan szembe mentek egy általános trendnek.
A következő Delelő-történet a Fiú a pokolból (1974) című kisregény, ami az előzőhöz hasonlóan szintén progresszív írás. A 8. Delelő-történet főhőse Réce, egy Gigandáról származó „harci macska”, aki egy ütközet következtében megsérül, és a Földre kerül. A fiú próbál alkalmazkodni új környezetéhez, megérteni a körülötte lévő eseményeket. Kérdés, hogy egy örök háborúban edzett lény képes-e erre egy pacifista, utópikus világban.
A kölyökhöz képest a Fiú egy fordított parafrázis, ugyanis az előbbiben a földiek érkeznek az idegen bolygóra, utóbbiban pedig egy „földönkívüli” kerül a Földre. Réce próbál kapcsolatot teremteni az ismeretlennel, kommunikálni az új civilizációval – így a történetét lehet egyfajta beilleszkedési regényként is értelmezni. Felfedezése során nemcsak az őt körülvevő idillikusnak tűnő Földet ismeri meg, hanem saját belső világát is. A fivérek ezt nagyon elmésen egy váltott elbeszélő móddal mutatják be, amivel egyaránt kapunk egy objektív, külső szempontot (E/3-ban elbeszélt, Récét leíró/bemutató fejezetek) és egy szubjektív, belső, sokszor önvizsgáló megközelítést is (Réce E/1.-ű elbeszélése). Ezen a fejlődési úton érezni leginkább azt a humanizmust, ami szinte minden Sztrugackij-regényben megtalálható. A két kultúra közötti ellentét (a Delelő univerzuma egy utópikus világ, míg a Giganda az örök harc birodalma), azaz Réce számára a kulturális sokk és a magány érzése mindenki számára ismerősek lehetnek – ez által lesz igazán hozzánk közelálló az idegen fiú. Emellett tematikusan a Fiú itt kapcsolódik legerősebben A kölyökhöz: más szemszögből vizsgálja meg a kapcsolatteremtés, a kulturális különbségek és a kommunikáció határainak témáit.
Az esetleges idegenekkel való kapcsolatba lépés aspektusainak felvázolása mellett, A kölyök és a Fiú a pokolból elgondolkodtató művek, amelyek talán még nem voltak annyira aktuálisak, mint napjainkban. Izgalmas történetek a tiszta emberségről, melyek önmagukban is megállják a helyüket. Régi Sztrugackij olvasóknak ajánljuk, mert kihagyhatatlan irodalmi utazás a két kisregényt egymás után olvasni, és párhuzamosan “elemezni”, az újaknak pedig a mondanivalóért, a kivitelezésért és a jövőnkkel foglalkozó érdekes eszmefuttatásokért érdemes próbát tennie a Fiú a pokolból kötettel.
