Esemény előtti kapszula

by R15 · 2014-12-06

A november hónap nagy szenzációja a Rosetta űrszonda sikeres landolása volt egy üstökösön, a 2014-es év utolsó hónapja pedig azért fogja beírni magát az űrkutatás történelemkönyvébe, mert december 5-én kilőtték az Orion űrkapszulát.

A kapszula két évvel ezelőtt érkezett meg Floridába, ahol elvégezték rajta az utolsó simításokat az idei kilövés előtt. Júniusban sikeresen lezajlott a kapszula landolási tesztje, mely megerősítette, hogy az ejtőernyőrendszer elég biztonságos ahhoz, hogy az Orion legénysége épségben földet érjen a küldetés végeztével.

Az Orion kapszula összeszerelés alatt (spaceref.com)

December 2-án a United Launch Alliance igazgatói áldásukat adták a kilövésre.

40 év óta először lőttek ki emberek szállítására alkalmas űrkapszulát a mélyűrbe. A december 5-i kilövés csak teszt volt, és emberek nélkül vitte véghez küldetését. Az automatikus tesztrepülés neve Exploration Flight Test-1 (EFT-1) vagyis Felderítő Tesztrepülés-1, mely során a kapszula 5800 kilométerre távolodott el a Földtől, mielőtt nagy sebességgel visszatért volna, így kipróbálhatták a szerkezet hőpajzsát, az elektronikus berendezéseket (avionika) és a további rendszereket.

Az Apollo-17 1972-es Hold-missziója óta nem került sor emberi űrutazásra. Azóta egyik legénységgel ellátott űrhajó se jutott tovább az alacsony Föld körüli pályánál (Low Earth Orbit – LEO). Ezt a kifejezést a földfelszín felett 200-2000 km-re keringő műholdakra használják.

Ha minden a tervek szerint halad, az Orion messzebbre fog eljutni, mint eddig bármelyik Apollo kapszula, és elviheti az asztronautákat a Föld közeli aszteroidákhoz és remélhetőleg a 2030-as évek közepére a végső célt is elérhetik, a Marsot.

Bob Cabana, a NASA Kennedy Űrközpontjának igazgatója egy múlt havi sajtótájékoztatón azt mondta: „Ez az első lépés a Marsra vezető úton.”

A mélyűri utazások komoly kihívást jelentenek a NASA mérnökeinek, hiszen az emberek biztonságos szállítása a legfontosabb szempont. Például, ha valamilyen probléma merül fel az alacsony Föld körüli pályán, az asztronauták elméletileg kevesebb, mint 1 óra alatt földet érhetnek. De a Holdnál vagy annál távolabb tartózkodó űrhajók esetében napokba telne a hazatérés, nyilatkozta a NASA Orion Programjának igazgatója, Mark Geyer.

„Nagyon megbízható rendszerekre van szükség, és válság esetén felkészültnek kell lenni a legénység védelmére” – tette hozzá az igazgató a tájékoztatón. Az egyik ilyen fejlesztésnek köszönhetően, az Orion majdani legénysége akár hat napig is életben maradhat a speciális szkafanderben, ha a kapszulában megszűnne a légnyomás, így elég idő maradna a hazahozásukra, folytatta Geyer.

A mélyűri járművek magasabb sugárzási szintnek vannak kitéve, mint a Föld körüli pályán keringő hajók, amelyeket a bolygó mágneses tere megóv. Ezért az Orion pajzsának megfelelő védelmet kell nyújtania, hogy az elektromos berendezések ne sérüljenek. A hőpajzsnak a gyors visszatérés okozta megnövekedett sebességgel is meg kell birkóznia, így más anyagból készült, más vastagsággal, mint elődjei. Ugyanez a magyarázat a jármű formájára is: a kapszula alkalmasabb a nagy visszatérési sebességhez; ugyanezt a formát alkalmazták az Apollo programnál is.

Azonban az Orion sok szempontból egészen más, mint az Apollók voltak. Először is, nagyobb. Az Oriont hat asztronauta szállítására tervezték: 3,3 méter magas, 5 méter széles a talpazatnál szemben az Apollo 3,2-szer 3,9 méteres nagyságával. Az Orionban összesen 8,9 négyzetméternyi élettér van, míg az Apollóban csak 6,2 volt.

Az Orionnál használt technológia is rengeteget fejlődött az elmúlt 50 évben, már korunk legnagyobb találmányát, a 3D-s nyomtatót is használják.

A mostani kilövéshez a United Launch Alliance Delta 4 Heavy rakétáját használták, de a jövőbeni missziói során a NASA Space Launch System-ének megarakétáját vetik be, mely jelenleg fejlesztés alatt áll. Az első repülés 2017-ben vagy 2018-ban fog megtörténni, amikorra a kapszula második emberek nélküli tesztrepülést is tervezik. Az első legénységgel ellátott repülés 2021-ben jöhet el.

A United Launch Alliance Delta 4 Heavy rakétája (nasa.gov)

A pénteki sikeres tesztkilövés egy hosszú és jelentőségteljes út kezdetét jelenti. A Marsra eddig csak emberek nélküli űrszondák juthattak el, mint a Viking vagy a Curiosity. Ezek már eddig is számtalan fontos információt juttattak el a földlakókhoz, például, hogy a Mars légkörének majdnem 96%-a széndioxidból áll, a hőmérséklet -170 fok körül mozog, a felszínt kráterek borítják és nagy eséllyel marslakók sem bujkálnak sehol.