Exobolygók, mint lakható új világok?

A nemrég felfedezett új bolygó okán illőnek találtam listát készíteni azon Naprendszeren kívüli bolygókról, azaz exobolygókról, amelyeket az emberiség a távoli jövőben kolonizálhatna, és benépesíthetne. És azokról is, amelyeket nem. Több részes cikksorozatban foglalkozzunk hát a földszerű exobolygókkal, melyeknek száma jelen állás szerint a 800-at is meghaladja már, kevéssel több, mint 100 különböző bolygórendszerben.

A Gliese 581-rendszer

A Gliese 581 katalógusjelű csillag egy vörös törpe, melynek 6 bolygóját feltételezzük. A nemzetközileg elfogadott jelölésrendszer szerint az egy csoportba tartozó égitestek közül az “a” jelet mindig a központi nap, b-től az angolszász abc folytatólagos betűivel számozva pedig a belsőktől a külső objektumokig a bolygók kapják meg. A Gliese 581 rendszer azért is érdekes, mert d és g bolygói a legélhetőbbek közé tartoznak egyes kutatások szerint, ám épp e két bolygó létezését vonják kétségbe más tudományos csoportok. 2010-ben nagy szenzációt keltett a Gliese 581g bolygó vélt felfedezése, a rengeteg elkészült fantáziarajz második Földként is ábrázolta. 2014-ben azonban amerikai csillagászok tévedésként értékelték a felfedezést, és szerintük egy napfolt zavarhatta meg azokat a mérési eredményeket, melyekre a bolygó létét alapozták. Ám 2015-ben angliai tudósok az amerikai kollégáik mérési gyakorlatát vonták kétségbe, és továbbra is meg vannak győződve a bolygók valódiságáról. A vita azért is válthatta ki a közvélemény intenzív érdeklődését, mert a c, d, és g bolygót az ún. lakhatósági zónába helyezték. Ez azt a helyet jelöli, ahol a bolygó még elég fényt kap ahhoz, hogy felszíni hőmérséklete az élet megjelenéséhez kedvező feltételeket teremtsen, valamint esetleges vízkészlete folyékony állapotú maradjon rajta. Jelenleg egyedül az f bolygó létezése tűnik a többség által elvetendőnek, a d és g bolygókról tovább folynak a tudományos viták. A Gliese 581 20 fényévre fekszik Földünktől, a Mérleg (Libra) csillagképben.

A Gliese 667Cc (GJ 667Cc-ként is hivatkoznak rá)

Ebben a Skorpió csillagképben található rendszerben három nap is kering, közülük a C jelű nap c bolygója nevezhető szuperföldnek, azaz földszerű, de a Földtől 4-5-ször nagyobb méretű, a lakhatósági zónában keringő bolygónak. Felfedezése 2012-ben történt, tőlünk 22 fényévnyire található. Érdekessége, hogy egy helyi év mindössze 28 napig tart. Feltételezik egy hasonló, de szűkebb pályán keringő bolygótársa létezését is, amelynek keringési ideje nem sokkal haladná meg a 7 napot! Mivel a csillag nehézfém tartalma a Napénak csupán negyede, a bolygó megközelítőleg ugyanannyi energiát kap tőle, mint saját napjától a Föld, épp ezért ő az egyik legígéretesebb jelölt a legföldszerűbb-bolygó címre.

A 16 Cygnus B gázóriásának holdja

70 fényévnyire található a roppant érdekes, Szaturnuszhoz hasonlító gyűrűs bolygó jócskán elnyújtott elliptikus pályán kering csillaga körül, ez pedig igen szélsőséges körülményeket jelent. A bolygónak feltehetően vannak kísérői is, amelyek közül egy földszerű hold, azaz az ellipszis két szakaszában, amikor a pálya keresztezi a lakhatósági zónát, akár az sem zárható ki, hogy víz, és dús vegetáció bújik elő a sziklák belsejéből. Azonban az ellipszis későbbi szakaszában több hónapos, fagyban gazdag tél következik, majd ismét a csillag mellé kerülve két hónapos, de rendkívül forró nyár, mely megöl bármiféle életkezdeményt.

A Kepler 20-rendszer

A Kepler űrtávcső küldetése, hogy  Föld-típusú bolygók után kutat a Hattyú csillagképben, és a több százezernyi csillag közül olyat keres, ami időnként elhalványul, ezzel utalva az exobolygó jelenlétére. A bolygórendszer megdöbbentően messze, 1000 fényévnyire található, és eddigi ismereteink szerint 5 bolygót számlál. Közülük a 20e és 20f bolygók tartózkodnak a lakhatósági zónában, központi csillaguk egy kicsivel kisebb is, hűvösebb is, mint a Nap, de ez sajnos még mindig nem elég ahhoz, hogy a bolygók könnyen kolonizálhatóvá váljanak. Mindketten kőzetbolygók, földméretűek, ám feltételezett felszíni hőmérsékletük egyelőre nem teszi lehetővé az élet kialakulását – mai ismereteink szerint. A 20 e felszíni hőmérséklete 760 Celsius-fok, a 20f-é pedig 430 Celsius-fok, keringési idejük pedig 6, illetve 19 nap. Mindketten vasmaggal és földköpennyel rendelkezhetnek, a 20f légkörében pedig jelentős mennyiségű vízgőzre számítanak a kutatók.

Kepler-22b

2011-ben fedezték fel, elsőként azon Föld-szerű bolygóként, amely a Kepler-misszió által következett be. 600 fényévnyire kering tőlünk egy Naphoz hasonló, G színskálájú csillag körül, ráadásul a lakhatósági zónában, így remélhető felszínén folyékony víz jelenléte. Egy saját év a bolygón 289 napig tart, ennek oka, hogy a bolygó 15%-kal közelebb van saját napjához, mint a Föld a Naphoz. Felszíni hőmérséklete kifejezetten ideális, jelenlegi adataink szerint átlagosan 22 Celsius-fok. Méretét tekintve 2,4-szer nagyobb, mint a Föld, kora pedig megegyezik a mi bolygónkéval, ezért a szabadabb fantáziájú olvasók kellemesen eltűnődhetnek rajta, hogy vajon történt-e rajta az általunk ismert evolúciós folyamathoz hasonló fejlődés, amennyiben a bolygó hordozta az élet csíráit…