Geológiai történelemkönyv mellett landol az ősszel induló Mars-szonda
Egy hegy méretű geológiai történelemkönyv mellett landol jövő nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover ősi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlődéstörténetét.
Majdnem pontosan harmincöt évvel ezelőtt landolt a Viking-1 űrszonda a Marson. A leszállás helyszínét akkor a keringőegység felvételei alapján a küldetés alatt jelölték ki. Ehhez képest most sokkal kifinomultabban hozták a döntést, több éve folyt ugyanis a szakemberek és a mérnökök egyeztetése, amelynek eredményeként a Gale-krátert válaszották ki leszállóhelyként a Mars Science Laboratory rovernek – hangzott el a NASA pénteki sajtótájékoztatóján.
A Mars Science Laboratory (vagy más néven Curiosity) szonda az eddigi legfejlettebb rover lesz, amely a vörös bolygón landol majd, méghozzá egy teljesen új leszállási technikával. A Curiosity a döntés alapján a négy ideális terület közül a Gale-kráterben fog landolni, ahol az ősi környezet jellemzői és egykori életnyomok után fog kutatni. A szonda a tervek alapján 2011. november 25-én startol és 2012. augusztus 6-án száll le a vörös bolygón.
A hegyméretű geológiai történelemkönyv
A Gale-kráter egy érdekes becsapódásnyom a Marson. Átmérője 155 kilométer, és belsejében furcsa alakzat, egy 5 kilométer magas hegy található. Ez nem egyszerűen a kráter központi csúcsa, hanem a belső területére lerakódott, majd részben lepusztult vastag üledékes képződmény. Alsó része a fent említett agyagásványos kőzeteket tartalmazza, míg magasabban hidegebb és savas kémhatású vizekből kivált szulfátos üledékek találhatók. Egy történelemkönyv egymáson fekvő lapjaihoz hasonlóan tartalmaz információkat a bolygó fejlődésének hosszú időszakáról.
A leszállóhely a Gale-kráterben (ellipszis) és a központi üledékes kiemelkedés (kép alsó felén) itt tekinthető meg!
A tervezett leszállóhely a hatalmas üledékes hegy mellett, a kráter sima peremvidékén fekszik, ahova a kráterperemről egykor folyók terítettek hordalékot. A terv alapján itt landolna a Curiosity, és innen mászna fel egy lankás szakaszon a kiemelkedésre, miközben sorra vizsgálhatná az eltérő időszakban és körülmények között lerakódott üledék anyagát. A Gale-kráter központi üledékes kiemelkedésének vizsgálata messze a legnagyobb hegymászás lesz a Földön kívül – bár pontosan még nem tudni, milyen magasra jut a rover. Első lépésként a leszállóhelyen elterülő folyóvízi üledékes síkságtól kell eljutnia a hegyméretű üledék lábáig, majd itt kezdődik csak a feladat nehezebb része.
Forrás: origo/tudomány
