Gyógyító zene koraszülötteknek

Svájci kutatók vizsgálata szerint zenehallgatásra jobban fejlődnek a zenét hallgató koraszülöttek agya. Különösen azok a neurális hálózatai, amelyek az érzékelésben és észlelésben játszanak fontos szerepet. Ezért kifejezetten újszülöttek számára készíttettek olyan zenét, amely serkenti a fejlődést.

A koraszülöttek gondozása mindenhol kiemelt feladat. A Genfi Egyetemi Kórház újszülött intenzív osztályán évente mintegy 80 koraszülöttet gondoznak. Többségüknek jó esélyük van a túlélésre, ám a koraszülöttek mintegy felénél később neuropszichológiai rendellenességek, tanulási nehézségek, figyelem- és érzelmi zavarok alakulnak ki. Születésükkor ezeknek a babáknak fejletlen az agyuk. Az agyfejlődésnek ezért az intenzív osztály inkubátorában kell folytatódnia, nagyon különböző feltételek között, mint az anyaméhben. Az agy fejletlensége a nyugtalanító környezettel párosulva megmagyarázza, hogy miért nem fejlődik normálisan a koraszülöttek agya.

A hét éve kezdődő kutatás kiindulási alapja az volt, hogy kellemes ingerekkel kell gazdagítani az újszülötteket körülvevő, részben ingerszegény, részben stresszes környezetet. A zenehallgatás tűnt a legjobb ötletnek, mivel a hallórendszer korán kifejlődik. A cél az volt, hogy ez a zenei inger összefüggjön a baba állapotával, hogy zene kísérje ébredésüket, álomba szenderülésüket, és ébrenlétükre is hatással legyen.

Ezért megkeresték Andreas Vollenweider zeneszerzőt, aki már foglalkozott sérülékeny emberekkel, és közösen dolgoztak a projekten. Hogy kiválassza a legmegfelelőbb hangszereket, Vollenweider többféle hangszeren játszott a csecsemőknek. A legtöbb reakciót az indiai kígyóbűvölők által használt furulya, a punji váltotta ki belőlük. A nagyon izgatott gyerekeket  szinte azonnal megnyugtatta, figyelmük a zenére terelődött. A zeneszerző három nyolcperces zeneművet írt punjira, hárfára és harangokra.

A két kontrollcsoport normál időben született csecsemőkből, illetve zenét nem hallgató koraszülöttekből állt. Funkcionális MRI-vizsgálatokat végeztek valamennyi csoportnál. A zenét nem hallgató koraszülötteknél rosszabb volt az agyterületek közötti összeköttetés, mint a kilenc hónapra születetteknél, ami a fejletlen agyra jellemző. A zenét hallgató koraszülöttek agya viszont jól fejlődött.

Facebook hozzászólások

You may also like...