Hiányzó sötét anyag – A megoldást nem a fekete lyukak jelentik

2015-ben sikerült először egymásnak ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait észlelni, ezzel igazolni a gravitáció hullám terjedését. A bizonyosság után kapott erőre az elmélet, amely szerint az univerzum titokzatos sötét anyagát rengeteg, az univerzumban szétszóródott fekete lyuk alkotja. Sokáig úgy tűnt, ez lehet a válasz a csillagászat egyik nagy rejtélyére, de a Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem (UC) szakértői azonban megcáfolták ezt.

Statisztikai elemzés alá vették a  2014 óta felfedezett szupernóvák 740 legfényesebbjét. Arra voltak kíváncsiak, hogy rejtett fekete lyukak gravitációs lencsehatása felnagyítja-e a szupernóva képét. Mivel egyiknél sem bukkantak ilyen jelenségre, a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ősi fekete lyukak az univerzum sötét anyagának legfeljebb 40 százalékát alkothatják. Ilyen ősi fekete lyukak csak az ősrobbanás első milliszekundumaiban keletkezhettek. Az univerzum sötét anyaga nem áll súlyos fekete lyukakból, vagy más hasonló objektumokból.

A sötét anyag ma a csillagászat legnagyobb rejtélye. Az univerzum anyagának 84,5 százalékát alkotja, a kutatóknak még nem sikerült közvetlenül bizonyítaniuk, csak közvetett bizonyítékokat találtak létezésére. A sötét anyag gravitációs vonzása tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének. Ennek révén plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető.