Mikrochip Grippen-parti

Sötét ereszkedik Stockholmra, kilenc fickó tart egy sötét sikátor felé.Nappal vállalkozók, diákok, számítógépes szakemberek, IT tanácsadók – de ma este át fognak változni. A sikátorban bemennek egy tetováló szalonban, hogy kiborggá alakítsák őket.

Nem, ez nem az egyik legújabb könyvünk fülszövege. Ez a svéd valóság. A fiatalok egy implantátum-partira mennek, amit a bio-hacker, Hannes Sjoblad szervezett számukra, hogy ők is csatlakozzanak azokhoz, akik RFID-t (rádiófrekvenciás azonosító) ültetnek a bőrük alá, a kezükbe.

Sjoblad csak kis lépésekkel halad a „teljes gépesítés” felé, 100 önkéntest keresett meg, akikből 50 már átesett a beültetésen. A bio-hacker álmai ezen a számon jóval túlmutatnak. „1000 lesz, majd 10,000. Meggyőződésem, hogy ez a technológia nem tűnik el, sőt, a jövőben azt fogjuk majd gondolni, hogy semmi különleges nincs abban, hogy implantátum van a kezünkben.” Az önkénteseket pedig a közösségi média felületein toborozza, az apró chipeket profi tetoválók ültetik be.

A chip jelenleg úgy működik, mint egy egyszerű biztonsági interfész, mely lehetővé teszi a használóinak, hogy kinyithassanak egy ajtót kulcs nélkül – persze ehhez szükség van egy különleges zárra is.

A lehetőségek természetesen jóval túlmutatnak ezen az egyszerű trükkön. „Úgy gondolom, csak most kezdtük el felfedezni, hogy mi mindent tudunk tenni ezzel” – mondja Sjoblad. „Jó lehetőség, hogy életünket naplózhassuk. A viselhető fitness felszerelésekbe jelenleg nekünk kell betáplálni, hogy mit eszünk, vagy hogy merre tartunk. Ahelyett, hogy adatokat irkálnék a telefonomba, mikor leteszem és megérintem az implantommal, tudni fogja, hogy aludni fogok. Képzeljük el, hogy az edzőteremben a szenzorok felismerik a kezembe épített jeladó segítségével, hogy egy súlyzót vettem a kezembe. Jelenleg is robbanásszerűen terjednek az internetes szerkezetek – szenzorok lesznek körülöttünk, melyek feljegyzik tevékenységünk és a hozzájuk való viszonyunk”

A vonalak egyre inkább elmosódnak ember és gép között. Emberek, akik elvesztették végtagjukat, bionikussal pótolják azt – egyre kifinomultabbakkal. Az emberek semmi kivetni valót nem látnak abban, ha csípőprotézist kapnak, vagy szemüket lézeres műtéttel javítják.

Tavaly a Google előállt egy kontaktlencsével, amely figyelemmel kíséri a szervezet glükóz szintjét, annak érdekében, hogy hatékonyabban diagnosztizálják a cukorbetegséget.

A viselhető kütyük – mint az okosórák, a Jawbone UP-ja vagy a Fitbit – egyre hatékonyabban figyelik meg a testi funkciónkat, a pulzusunkat, a kalória bevitelt és az alvási szokásokat.

De minden cég gondolkodik a viselhető „kategórián” túl is.

A BioBélyeg egy digitális tetoválás, melyet az amerikai MC10 cég fejlesztett. Ezt a testre ragasztva információt gyűjthetünk a testhőmérsékletről, a folyadékháztartásról, a minket ért UV-sugárzásról. És akárcsak viselhető társaiknál, az adatok fel és letölthetők.

Eközben egy másik amerikai cég, a Proteus, egy beágyazott érzékelőkkel ellátott pirulát fejlesztett, melyek lenyelve, a bőrre ragasztott bélyeggel együttműködve mérik a test funkcióit.

„Ezek  a dolgok már elérhetőek” – mondja David Wood, a londoni futuristák vezetője.

„Az igazi kérdés, hogy ezek vajon jobban működnek e a bőrünkön vagy a szervezetünkben, jelentős előnyük, hogy nem feledkezhetünk meg róluk, mint a telefonokról, karkötőkről.” A technológia még nincs kész arra, hogy széles körben elterjedjen, de Wood szerint az idő megérett a vitára.

„Számos embert elborzaszt ez. Ők úgy tekintenek erre, mint valami őrültségre, nyugtalanságot okoz bennük és nekünk figyelembe kell vennünk az ő érzéseiket. Évekkel ezelőtt félelem volt a védőoltások kapcsán, míg mára teljesen elfogadott, hogy sejteket fecskendeznek belénk.”

Sjoblad azt is reméli, hogy beültetése elindít egy vitát a lehetséges kiborg-jövőről. „Az ötlet az, hogy közösség legyünk, ezért ültetünk közösen magunkba implantátumokat” – mondja. „Az embereket összeköti a tapasztalat, és felteszik maguknak a kérdést, mit jelent embernek és gépnek lenni. A kíváncsiság az egyik legfontosabb mozgatórugónk. Ez a alkotói hacker kultúrából jön és csupán azt szeretném látni, hogy mit kezdhetek ezzel.”

Aki rájön, hogy mégsem neki való a kiborg-lét, azt 5 perc alatt megszabadítja Sjoblad a beültetéstől. De sajátját nem áll szándékában eltávolítani.

„20 éve rakunk chipeket az állatokba” – mondja.

Ez most elért az emberekhez is.

Forrás: bbc.com