Irány a csillagok – kézikönyv kozmonautáknak

by R15 · 2015-02-11

A Hold ideje már régen lejárt és hiába Ray Bradbury erőfeszítése, a Mars is lerágott csont… A tudósok kénytelenek mind távolabb és távolabb keresni élhető világokat. És van néhány tanácsuk azoknak a kalandoroknak, akik nekivágnak a hosszú útnak, mely a messzi bolygókhoz vezet.Egészen a közelmúltig, a sci-fi alkotók anélkül álmodtak meg idegen (és élhető) bolygókat, hogy bármiféle elképzelésük lett volna az exobolygokról, a más napok körül keringő planétákról. Az utóbbi 20 évben 1000 exobolygót fedeztek fel a kutatók, melyeket volt alkalmuk tanulmányozni. Ezek alapján van néhány tippjük a jövő űrhajósainak és telepeseinek.

1) Más naposok

A legnagyobb hiba, amit el lehet követni: a rossz csillag kiválasztása. Jó példa erre az Epsilon Eridani. Túl fiatal ahhoz, hogy saját, lakható bolygója legyen. A tudományos megfigyelések alapján, az a naprendszer, amely csak 500 millió éves, túl fiatal ahhoz, hogy bolygóin oxigén atmoszféra és ezáltal ökoszisztéma alakuljon ki. Egy túl fiatal rendszerben nagyszámú üstökös és aszteroida kering, a bolygók heves ütközéseknek van kitéve. A hatalmas, forró csillagokkal (mint a Vega) is ez a baj – túl fiatalok. Hagyjuk, hogy érjenek még ezek a rendszerek, hogy egy másik civilizáció találja majd itt meg az otthonát.

Epsilon Eridani

2) Nincs benne semmi meglepő, ha meglepő

Kedves kozmonauta, ha a „szokásostól” eltérő (színű, szagú, formájú) planétára bukkansz, ne nyúlkálj a hiperhajtómű gombja után – lehet, hogy célba értél! „Miután rendkívül változatos exobolygókat fedeztünk fel, arra jutottunk, hogy az íróknak, művészeknek sokkal merészebbnek kell lenniük, mikor bolygóábrázolásra adják a fejüket ” – mondja Andrew Fraknoi, a Foothill College Csillagászati Tanszékének professzora. „Az exobolygók sokszínűsége látszólag olyan mértékű, hogy közel minden science fiction elképzelés előfordulhat a kozmoszban” – tette hozzá Geoff Marcy, a Berkley csillagászat professzora, aki az első 100 exobolygó felfedezésből 70-nel vette ki a részét.
Egy olyan bolygón sem elképzelhetetlen az élet, amelyik mindig ugyanazt az oldalát mutatják (tidal locked) egy közeli vörös törpe nap felé. „Amennyiben van élővilág egy ilyen bolygón, az többnyire csak a terminátor (a fényes és sötét oldal határa) mentén lehet. Ez igen érdekes, és természetesen erősen eltér azoktól a bolygóktól, melyeket a filmeken látunk” – állítja Seth Shostak, a SETI Intézet csillagásza

Terminátor – fény és árnyék határán

3) Ne riasszanak el a szélsőségek. Adj esélyt a sivatagos és a jeges világoknak is!

Bár a tudományos fantasztikum tele van sivatagos és jeges bolygókkal (Tatooine vagy a Hoth), mégis ódzkodunk az egyhangú ökoszisztémáktól. „Semmi probléma azzal, ha egy bolygó ökoszisztémája homogénebb, mint a Földé” – mondta Greg Laughlin, a Santa Cruz-i Egyetem asztrofizikai tanszékének professzora.„Már sokszor gondoltam arra, hogy a Hoth és a Tatooine lakható világok” – mondja Laughlin. „A Hoth akár egy Földszerű bolygó is lehetne, egy olyan geológiai periódusban, amikor a jég szorongatja – hasonlóan a Föld esetében lezajlott jégkorszakokkal. Még ezzel együtt sem ajánlatos próbát tenni a Tejút közepén fekvő OGLE-2006-BLG-390-et, a 21,000 fényévnyi utat spórolja meg az, akit nem vonz -220 Celsiusos felszín. Maximum egy Wampa-vadász kolóniának ajánlott a La Silla Obszervatórium által felfedezett jeges planéta.

OGLE-2006-BLG-390

Nyilvánvaló hátrányuk ellenére a sivatagos bolygóknak is megvannak a maguk előnyei: az újabb kutatások azt sugallják, hogy a sivatagos bolygók jobban ellenállhatnak hosszútávon az üvegházhatásnak, mint a nedves Föld. Ennek fényében, a NASA Kepler misszió keretében felfedezett, kétnapos Kepler-16b exobolygónál érdemes lefékezni űrhajónkat. Ki tudja, egyszer talán értékes féreg-kakit leljük meg a kietlen környezetben, esetleg otthont adunk a világegyetem leghitványabb söpredékének.

Kepler-16b

4) Vízből is megárt a sok!

A Földnek van egy olyan tulajdonsága, melyet ritkán veszünk észre. A Föld tömegének csupán 0,03%-a víz, mégis, a szárazföld alig emelkedik ki belőle. A Föld-szerű bolygóknak miért ne lehetne kétszer vagy akár többször ekkora víztömege? Egy ilyen vízi világban csekély az esély a technológiai fejlődésre (tűz, kerék a víz alatt?), ezért őslakosokkal nem kell számolni, de a letelepedés is problémás… Kolonizálása csak értékes nyersanyagok jelenléte mellett kifizetődő. Bár még nincs közvetlen jel a víz jelenlétére, a tömeg- és átmérőadatok alapján elképzelhető, hogy a Földtől 40 fényévnyire, egy vörös törpe körül keringő GJ 1214b bolygó óceánnal fedett . Érdemes ott ott körülnézni…

GJ 1214b

5) Túl közeli bolygó

Bár lenyűgöző hatást kelt, ha két égitest igen közel kering egymáshoz, de ez csak biztos recept az ütközéshez.

Előbb vagy utóbb, de két túl közeli test találkozni fog

6) Dagi fiúk…

A „forró Jupitereknek” aposztrofált gázóriások extrém közeli pályán keringenek napjuk körül. Ezek közül az óriási bolygók közül is érdemes kiemelni a TrES-4-et, a Jupiternél kétszer nagyobb pufi bolygóhoz 1400 fényévet kell utazni. A TrES-4-en sűrűsége a megismert exobolygók közül a legritkább ugyan, de az 1500 Celsiusos hőmérséklet megnehezítené Lando Calissian dolgát, ha ott adná a fejét bányászásra. De mikor volt könnyű dolga egy bányásznak?

TrES-4

7) …és tüzes menyecskék

A COROT-7b-t kerüld el, bár nincs túl távol, csak 500 fényévnyire található, ám felszíne maga a pokol: vulkánok ontják magukból a magmát, elárasztva a bolygó felszínét. A francia űrkutatók által felfedezett planéta a legnyugtalanabb égitestek közé tartozik, csupán 20 nap alatt telik el egy év a COROT-7b-n.

COROT-7b

8) Ha szorul a hurok

Ha eljön egyszer a bolygók kolonizálásának időszaka, biztos lesznek olyanok, akik a védtelen, nyersanyagokkal teli űrhajókra vadásznak majd. A Dawn űrszonda által feltérképezett Vesta aszteroida (kráterekkel, üregekkel borított felszínével) kitűnő búvóhely lesz a Földre visszatérő civil hajók számára, ha űrkalózok vadásznának rájuk.