Június 13: a Magyar Feltalálók Napja
II. Hierón uralkodó egy alkalommal fogadalmi koszorút rendelt. Kiválasztotta az ötvöst, és nagy tétel aranyat küldetett a munkához. Az ötvös el is készítette, később azonban felröppent a híresztelés, miszerint az arany egy részét megtartotta magának. Az uralkodó ekkor Arkhimédésztől kért segítséget, aki szállította is a megoldást. A híres fürdős felfedezést a római építész Marcus Vitruvius Pollio De architectura (Az építészet) című könyvében így idézi fel:
„Véletlenül éppen elment a fürdőbe, és a kádban tartózkodván felismerte, hogy amint teste bemerült, a víz kicsordult az edényből. Így aztán, kapva a feladat megoldására alkalmazható módszeren, azonnal élt is felismerésével, örvendezve kiugrott a kádból, és meztelenül térve haza fennhangon hirdette, hogy rátalált arra, amit keresett, folyamatosan ezt kiabálva: Heuréka! (görögül: megtaláltam)”
Ha az ember végigtekint a nagy magyar feltalálók élettörténetén, 3 dolog biztos szembetűnik: Először is a „Heuréka” pillanatát kemény, sok évtizedes kutatói munka előzi meg, másodszor nem lebecsülhető szerepe van a véletlennek, végezetül a nemzetközi környezet, a tudományos világ szinte minden esetben fogékonyabbnak bizonyult a találmányok iránt, mint a hazai tudományosság. Asbóth Oszkár (helikopter), Bíró László (golyóstoll), Gábor Dénes (holográfia), Irinyi János (gyufa), Jedlik Ányos (dinamó, szódavíz, galvánelemek), Luppis János (torpedó), Naumann János (számítógép), Szilárd Leó (hűtőgép), Szilvay Kornél (poroltó), Teller Ede (hidrogénbomba), Verancsics Fausztusz (ejtőernyő, szélturbina), Wigner Jenő (atomreaktor) pályáján egyaránt megtaláljuk a fenti közös jellemzőket.
Két szellemóriással, Teller Edével (hidrogénbomba) és Bay Zoltánnal (a Föld – Hold távolságának megmérése radarral) én is készíthettem interjút, a hangszalagokat a Magyar Rádió archívuma őrzi.
A Magyar Feltalálók Napját azért tették június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamintartalmú készítmények előállításának eljárását.
Érdemes belelapozni a kiváló tudósok élettörténetébe, akik sok esetben maguk is cáfolják azokat a legendákat, amelyek újságíró kollégáim jóvoltából makacsul keringenek róluk. Jellemző a Bíró Lászlóról – aki volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal – szóló történet, amellyel egy olasz újságíró akart szenzációt kelteni:
“Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete …”
Önéletrajzi regényében – a “Csendes forradalom”-ban – Bíró így reagált a fantáziaszülte történetre: “Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős… csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz.”
mutabor írása
Facebook hozzászólások
