Kardasev-skála: civilizációs fokozatok emberitől az isteniig
Az emberiség fejlődési útját nézve elméleti szakemberek szerint ahogy egy civilizáció fejlődik és kiterjed a térben is, energiaszükségletei egyre meredekebb ívben növekednek az egyedszámmal és a gépeik igényeivel együtt. Ez alapján készült el a Kardasev-skála, amely egy-egy civilizáció technológiai fejlettségét tudja vizsgálni az alapján, hogy mennyi energiát birtokol.
Eredetileg a besorolást 1964-ben dolgozta ki az orosz asztrofizikus, Nikolaj Kardasev, aki egyébként a SETI nagypapája is lehetett volna, mert a kozmoszból érkező, más civilizációkra utaló jeleket figyelt és keresett. Ő alapvetően 3 alaptípust írt le energiafelhasználásuk alapján: I. típus (1016W), II. típus (1026W) és III. típus (1036W). Más, későbbi csillagászok kiegészítették még két kategóriával, a IV. típussal (1046 W) és az V. típussal. Ez utóbbinak annyi energia áll rendelkezésére, ami meghaladja a mi univerzumunkban található mennyiséget: ők az összes univerzum minden idővonalának energiáját felhasználhatják tetszés szerint. Tulajdonképpen ha találkoznánk ilyen V. típusú civilizációval, lehet, hogy annyira meghaladnák elménket, hogy fel se fognánk, hogy egy másik élőlénnyel állunk szemben. Ha pedig felfognánk őket, akkor a legjobb leírás, amit adhatnánk nekik, az “istenek” volna.
Ez a besorolás az energiahozzáférés mellett a tudás birtoklását is elég jól jelzi: minél több energiát fogyaszt egy civilizáció, annál nagyobb a hozzáférése az információhoz – és a képessége, hogy feldolgozza azt.
Hol vagyunk ezen a listán mi, emberek? Nos – abszolút és nagyon messze sehol sem. Mi, emberek az energiaszükségletünk java részét még mindig halott állatok és növények elégetéséből szerezzük, aminek a hatásfoka is annyira szánalmas, hogy ezzel egy listán kívüli, azaz 0-s típusú civilizáció vagyunk csupán, egy igen hosszú úttal az I. típus felé. Michio Kaku úgy véli, ha túléljük addig, akár 100-200 évre is szükségünk van a jelenlegi ütemben gyorsuló fejlődés mellett is, hogy elérjük az I. típust.
De mit is fed ez az első típus a valóságban?
I. típus: a bolygó urai
credit: lrscrew
Tulajdonképpen az I. típus már annyi energiát igénylő civilizációt jelent, amely képes bolygója és a szomszéd csillag összes beérkező energiáját hasznosítani, eltárolni, és így fenntartani a növekedését. Nos – ehhez az emberiség még több, mint 100.000-szeresére kell, hogy növelje energiatermelését! Ráadásul ahhoz, hogy a bolygón elérhető összes energiaforrást kihasználhassa, az embernek a teljes természet felett irányítást kell tudnia gyakorolni: az időjárás, a vulkánok, a földrengések, lemeztektonika… Hihetetlen, mágikusnak látszó dolgok ezek, mert most elképzelésünk sincs, hogy érhető el ilyesmi, de ahhoz képest, amit a skálán feljebb elhelyezkedő civilizációk megtehetnek, ez még mind primitív semmiség csak.
II. típus: a csillagfalók
A II. típusú civilizáció már nem vár arra, hogy a csillag elküldje nekik bolygójukra az energiát – ők mennek a csillaghoz, hogy elvegyék. A csillaguk teljes energiáját fel tudják használni (azaz nem csak energiává alakítják a fényét, hanem befolyásolni képesek a csillag működését is!). Minderre többféle elképzelés is van. Az egyik a feltételezetten működőképes Dyson-gömb, amely egy olyan gömb, amit a csillag köré építenek fel, teljesen bezárva azt, így felfogva és eltárolva energiájának vagy döntő többségét, vagy egyenesen egészét, esetleg egy bolygóra szállítva azt későbbi felhasználásra. Persze, egy csillag energiájának elfogyasztása primitívnek tűnhet, ha ismerjük az alap működést – képzeljünk el inkább egy bolygó méretű fúziós erőművet, mely üzemanyagát kaphatná akár egy gázóriásból is, ami körül kering…
Mit jelentene ennyi energia egy civilizációnak? Például a tökéletes létbiztonságot: semmi jelenleg ismert erő nem tudná elpusztítani. Képzeljük el, hogy az ember belép a II. típusba, és egy Hold-méretű égitest ütközési pályán belép a Naprendszerbe és a Föld felé tart. Nos – egy ilyet minden további nélkül atomjaira tudnánk bontani, de ha nem akarnánk megbolygatni a létezésben, akkor egyszerűen eltolhatnánk – vagy akár eltolhatnánk a Földet, vagy az égitesthez vághatnánk mondjuk a Marsot. Egy csillag feletti uralkodás után a bolygókkal való machináció már csak játék.
III. típus: a galaxis aratói
Tehát míg az I. típusú civilizáció abszolút uralommal bír egy bolygó felett, a II. típusú pedig akár egy egész csillag felett, addig a harmadik hova tud egyáltalán tovább lépni? Nos, ez a civilizáció gyakorlatilag mindent tud az energiáról. Ennek köszönhetően tér már nem lehet 
akadály nekik, ráadásul az energiafelhasználás minimalizálása és a teljesítmény növelése érdekében önmagukat is tökéletesíttették: egy ilyen faj lehet, hogy kibernetikussá alakítja magát,de géntechnológiában mindenképp módosította saját kódját. Ezen a ponton a civilizáció már nem maga végzi a piszkos munkát: bizonyosan kifejlesztette és mindenképp megalkotta az önmagukat sokszorosító robotokat is (ld. még Robert Charles Wilson Pörgés-trilógiáját), melyek csillagról csillagra kúsznak át, akár mindegyik köré Dyson-gömböt építve, az energiát galaktikus méretű hálózatukon át hazajuttatva az anyabolygóra. Azonban a fizikai törvények még mindig érvényesek rájuk: hacsak az elképzelhetetlen sok energia segítségével nem fejlesztettek ki valamiféle térgörbítő technikát, még mindig évekig vagy évszázadokig tart nekik a bolygóról-bolygóra utazás a galaxisban.
IV. típus: kozmikus pióca
Kardasev 1964-ben úgy érezte, ennél egyetlen civilizáció se tud tovább lépni, vagy ha igen, akkor azt elképzelni sem tudjuk, milyen irányban, ezért végződött nála a III. típussal a skála. Sokan ma is így vélik, de olyan is akad, aki szerint további fejlettségi szintek is elérhetők (van egyáltalán felső határ fejlettségben?…). Ilyen a IV. típusú civilizáció, amely már nem csak a bolygóját, a testét, a csillagát és annak szomszéd csillagait uralja, hanem az univerzum komplett energiatermeléséből képes meríteni, szívni, mint egyfajta kozmikus pióca. Ezzel akár a folyamatosan táguló téren is túlléphetnek (ha egyáltalán lehetséges ez), és energiatakarékosság miatt még szupermasszív fekete lyukakba is beköltözhetnek. Az energiatermelés olyan módszereit is ismerhetik, amikről nekünk elképzelésünk sincs, olyan fizikai törvényeket ismernek, amik számunkra jelenleg felfoghatatlanok.
V. típus: világegyetemek vándorai
És akkor még itt van az V. típusú civilizáció, akik már nem csak ismernek MINDEN fizikai törvényt, hanem alakítják is. Mint olyan lények, akiknek több univerzumba, több idősíkba van bejárása, egyet pedig feltétlenül uralnak, irányítanak és akár száz százalékosan is kihasználnak, ők minden emberi fogalom alapján istenek, akik úgy manipulálják saját univerzumukat, ahogy csak akarják.
Kaeltyk munkája
Persze ahhoz, hogy mindennek akár csak a töredékét is elérhessük, egyrészt, abba kell hagynunk saját fajunk hentelését, meg kell tanulnunk együttműködni – és megvédeni magunktól az EGYETLEN olyan elérhető közelségben levő bolygót, ami alkalmas fajunk eltartására, a Földet. Amíg a fejünk fölött lebeg annak a reális veszélye, hogy egy óvatlan pillanatban eltöröljön minket egy atomháború vagy a tönkretett természet, hasztalan arról ábrándoznunk, hogy egy napon ténylegesen birtokunkba veszünk más bolygókat vagy egy egész csillagot.
Hogy is ne. Hogy azt is tönkretegyük?
Párhuzamos világok – Michio Kaku utazása világról világra:
forrás: fromquarkstoquazars
