Katasztrófa, amely elhozta a dinoszauruszok felemelkedését
Nemzetközi kutatócsoport egy eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak, amely 233 millió évvel ezelőtt történt. Ez készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
Az eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott masszív vulkánkitörések voltak. Az akkor kiáramló bazalt alkotja a mai Észak-Amerika nyugati partvidékének jelentős részét.
A kitörések a karni korszakban tetőztek, és azok jelentős hatással voltak a bolygó légkörére. Hatalmas kitörések voltak, amelyek során óriási mennyiségű üvegházhatású gáz, például szén-dioxid került a levegőbe és hirtelen globális felmelegedések következtek be.
A melegedést megnövekedett esőzések kísérték, amelyet az 1980-as években Mike Simms és Alastair Ruffell geológusok egy nagyjából egymillió évig tartó nyirkos epizódként írtak le.
A klímaváltozás a biológiai sokféleség jelentős hanyatlását eredményezte az óceánban és a szárazföldön egyaránt, ám rögtön a kihalási esemény után új csoportok váltak uralkodóvá, egy sokkal modernebb ökoszisztémát alkotva.
Az éghajlat megváltozása kedvezően hatott a növényzet fejlődésére és elkezdtek teret hódítani a modern tűlevelű erdők.
Ma már tudjuk, hogy a dinoszauruszok mintegy 20 millió évvel a szóban forgó esemény előtt jelentek meg, de csak kis létszámban fordultak elő és jelentéktelenek maradtak egészen a karni pluviális eseményig. A nedves időszak után hirtelen beköszöntő száraz környezet adta meg a lökést a dinoszauruszoknak.
Ez az időszak azonban nem csak a dinoszauruszok számára volt kedvező, nagyon sok ma élő növény- és állatcsoport jelent meg, köztük az első teknősök, krokodilok, gyíkok és emlősök néhány képviselője.
A karni pluviális esemény az óceán élővilágára is hatással volt. Akkor jelentek meg a maihoz hasonló korallzátonyok és számos plankton, ami az óceánvíz összetételének alapvető változását sugallja.
