Lehet-e fémalapú élet?

Az esetleges szilíciumalapú életről már sok feltételezés látott napvilágot. Nemrégiben egy ennél is merészebb elgondolás született. Vajon rejtőzhet a világegyetemben olyan élőlény, melynek létezése fémekre és nem a szénre épül? Talán. Egy glasgow-i laboratóriumban egy kutató pontosan ezt próbálja bebizonyítani.

Lee Cronin már sikeresen létrehozott óriási fémtartalmú molekulákból sejtszerű, és néhány, élőlényekre jellemző tulajdonsággal rendelkező buborékokat. A szerves biológián kívül is működő evolúcióban szilárdan hívő kutató reményei szerint zömében szervetlen, önmagát megsokszorozó (önreplikálódó) egységeket is kifejleszthet buborékaiból.

Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár

Építőelemei olyan nagy méretű „polioxometalátok”, melyek oxigénhez és foszforhoz kötődő fématomokból, pl. volfrámból, állnak. Ha az említett atomokat egyszerűen összekeveri, magától összeálló, sejtszerű gömböket kap. A kutatás elején munkatársaival egy kis, pozitív töltésű ionhoz, pl. hidrogénhez vagy nátriumhoz kötődő negatív töltésű, nagy fém-oxid-sót hozott létre. Ennek a sónak az oldatát egy másik, kis, negatív ionokhoz kötődő nagy, pozitív töltésű szerves ionokból álló sóoldatba fecskendezték. Amikor a két só találkozott, részeket cseréltek, és a nagy fém-oxidok a nagy, szerves ionokkal alkottak párokat. Az új só vízben oldhatatlan, héjként kicsapódik a befecskendezett oldat körül.

Nourse – Burroughs: Pengefutár – Az igazi Blade Runner

Cronin a létrejött buborékokat szervetlen kémiai sejteknek nevezte el, és véleménye szerint e képződmények messze nem csupán furcsaságok. A buborékok fémgerincét módosítva azokat a természetes sejtekre jellemző membrán tulajdonsággal tudta felruházni. Például egy, a kémiai szerkezet részeként lyukat tartalmazó oxid lyukacsos membránná válik, mely méret alapján válogatva, szelektíven engedi ki vagy be a kémiai anyagokat a buborék falán át, pontosan úgy, ahogy az élő sejtek membránja. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy a membrán szabályozza, milyen kémiai reakciók mehetnek végbe a falon belül, ez pedig a specializált sejtek egyik legfontosabb tulajdonsága. A kutatócsoport buborékon belüli buborékokat is létrehozott, és ezzel az élő sejtek belső szerkezeteit utánzó részecskéket alkotott. Mi több, az „új sejteket” megpróbálják rávenni a fotoszintézisre oly módon, hogy fényérzékeny festékhez kötött oxidmolekulákkal telítik őket. A kezdeti kísérletek azt sugallják, hogy sikerült létrehozniuk olyan membránt, mely a vizet hidrogénionokra, elektronokra és oxigénre bontja fény hatására. Ez a fotoszintézis első lépése.

Úgy tűnik, e membránon keresztül protonokat is át lehet pumpálni. Ez a lépés a fényből való energianyerés kulcsmozzanata. Ha ezeket a lépéseket Corninék össze tudják kapcsolni, létre tudnak hozni egy növényi sejthez hasonló anyagcserével rendelkező, a saját energiaellátását biztosító „sejtet”. A szintetikus biológusok egyelőre nem mondanak véleményt, várják a további fejleményeket. Cronin buborékai addig nem lesznek valódi élő egységek, amíg nincs bennük valamilyen DNS-hez hasonló anyag, mely az önreplikációt és az evolú ciót irányítaná – állítja Manuel Porcar spanyol kutató.

Kövess bennünket a facebookon is!

Egy nagyra törő, hét hónapig tartó kísérletsorozatban Croninék nagy tömegben állították elő buborékjaikat, majd különböző pH-értékű, különböző vegyületeket tartalmazó lombikokba és kémcsövekbe injekciózták ezeket. Abban bíztak, hogy a kevert környezetben majd csak a „legéletképesebb” buborékok maradnak „életben”. Ha a pH túl kicsi, a buborékok feloldódnak, ami a cseppek halálát jelenti. Mások fennmaradhatnak és felszaporodhatnak. Hosszú távon pedig majd kiderül, hogy ezek a „sejtek” képesek-e saját kémiai összetételüket úgy módosítani, hogy a különböző körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Cronin célzott arra, hogy legutóbbi munkájuk ezt mutatja, de részleteket egyelőre nem árult el.

Már kapható a Bookeren, legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron IDE KATTINTVA!

Ha igaza van, akkor szélesre tárul a földön kívüli élet lehetőségeinek ajtaja. Cronin nincs egyedül, Tadashi Sugawara japán kutató is elképzelhetőnek tartja, hogy létezik a világegyetemben nem szénalapú élet. Miért ne létezhetne szervetlen anyagokra épülő lény? A japán kutató szerint Cronin persze még messze jár attól, hogy ezt be tudja bizonyítani, de kutatásaival legalább új irányt mutat.

Forrás: nol.hu/tudomány