Ma hetven éves Stephen Hawking

A még életben levö tudósok között valószínűleg leghíresebb, ma 70. születésnapját ünneplö Stephen Hawking híres arról, hogy nyilatkozataival rendszeresen kiakaszt egy-egy csoportot: tudósokat, vallásosokat, filozófusokat… mégis, talán ö az, aki világunk működését a leginkább érti.

1942 január 8-án született Stephen Hawking, az általános relativitáselmélet és a kvantumgravitáció úttörő tudósa.

Napjaink talán legismertebb tudósa ma 70 éves annak ellenére, hogy amikor 21 éves korában diagnosztizálták betegségével, az ún. amyotrophiás laterosclerosis-szal, mindössze pár évet adtak neki – ez a genetikai betegség ugyanis gyakran nem áll meg a mozgatóidegek elpusztításánál.

Nos, azóta már majdnem egy fél évszázad telt el, és Hawking még mindig velünk van és magyarázza az univerzum viselt dolgait.

Amellett, hogy az egyik legkiválóbb valaha élt tudós, médiaszemélyiségként is megállja a helyét, humora is abszolút a helyén van. Amikor például valaki megszeppenve odamegy hozzá, azzal a boldog-döbbent szöveggel, hogy “Jóságos ég, maga Stephen Hawking?”, ő rendszerint ezt a választ adja: “Nem. De elég sokan összekevernek vele.”.

Időről időre ráadásul hajlamos sokkoló nyilatkozatokat tenni, amelyek rendszeresen kiütik a biztosítékot sokaknál. Az első komoly vihart akkor kavarta, amikor1988-as Az idő rövid története c. könyvében azt írta le, hogy az univerzum keletkezéséhez nem feltétlenül volt szükség semmilyen teremtő istenségre, a fizikai törvények természetéből adódóan ugyanis magától végbemehetett minden. A fizikai törvények milyenségéről ekkor még azt mondta: “Lehet, hogy ezeket Isten fektette le, de Isten nem szól közbe, nem töri meg ezeket a törvényeket.” 2010-es, Leonard Mlodinowval közös kötetében már kész tényként közli, hogy a Nagy Bummhoz, sőt, a semmiből létrejövéshez sincs szüksége egyetlen univerzumnak sem Istenre, hanem ez magától megtörténik.

Stephen Hawking és Leonard Mlodinow

Ezzel persze szenvedélyes vitát generált, ami azóta sem nyugszik. Annak ellenére, hogy elmondta, ez nem azt jelenti, hogy tagadja Isten létezését, mert szerinte a tudomány nem tudja, és soha nem is fogja tudni ezt (vagy ellenkezőjét) bizonyítani.

2011-ben egy interjúban pedig azt állította, hogy a filozófia halott, mivel nem tartott lépést a tudományok (és így az emberi kérdések) terén, ezért nem tud válaszokkal szolgálni. Így tőlük az emberi tudás és kutatás fáklyáját átvették a tudósok: szerinte a filozófiai kérdések nagy részére jó választ tud adni a tudomány is.

Ugyanezen az évben, 2011 májusban a The Guardiannak adott interjúban Hawking szó szerint azt mondta, hogy a túlvilág nem létezik: “…menny vagy túlvilág nem létezik. (…) Ez tündérmese azoknak az embereknek, akik félnek a sötétben.”

Természetesen sokan támadták ezek miatt az állítások miatt, pedig személyes véleményként mondta ki őket. Sokan vetik a szemére a tudomány hatalmában való feltétel nélküli hitét: ők azzal érvelnek, hogy hogyan hihet egy olyan tudomány mindenhatóságában, amely tudomány szerint neki már kis híján ötven éve halottnak kellene lennie?

A közéleti viharok ellenére sokan szeretik, szerepelt Star Trekben (a Star Trek fizikája c. kötet előszavát is ő írta), Futurama és Simpson család epizódban is. Stephen Hawking a törékeny de nagy dolgokra vágyó ember szimbóluma, a tudás keresésének bajnoka, aki közérthető, mégis magas tudományt bemutató köteteivel az az ember sokak számára, aki bár mozogni nem tud, mégis – szó szerint – karnyújtásnyira hozta a csillagokat.