Már 1,76 millió éve készítettek kétélű szakócát
Az emberré válás több millió éves története során egyáltalán nem csak a modern ember készített eszközöket. Az eddig ismert legrégebbi eszközök, az úgynevezett olduvai kultúra élesre pattintott szélű, kerek alakú marokkövei 2,6 millió évesek, és mintegy 1,5 millió évvel ezelőttig készítették őket. Amikor őseink 1,7 millió éve elhagyták Afrikát, ezeket vitték magukkal. (Az Afrikán kívüli legkorábbi lelőhelyeken kizárólag csak olduvai eszközt találtak a régészek.) Ám a legújabb kutatások kiderítették, hogy ekkor már ismerhettek egy jóval modernebb eszközt is, az úgynevezett acheuli típusú, kétélű szakócát. Miért nem ezt vitték magukkal?
Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!
A kenyai Turkana-tó északnyugati részén lévő Kokiselei-lelőhelyen olduvai és acheuli típusú eszközöket találtak évekkel ezelőtt ugyanabban az 1,5 millió évesre becsült régészeti rétegben. A Christopher Lepre, a Rutgers Egyetem és a Lamont-Doherty Föld Megfigyelőközpont munkatársa vezette amerikai–francia kutatócsoport 2007-ben 150 mintát gyűjtött egybe Kokiseleiből, hogy a legmodernebb, paleomágneses kormeghatározással újra megvizsgálják a régészeti réteg korát. A földi mágneses mező északi és déli pólusa átlagosan 250 000 évenként felcserélődik. A kőzetek mágneses tengelye keletkezésükkor párhuzamos a Föld éppen adott mágneses tengelyével. A kőzetekben mért mágneses pólushelyzet ezért alkalmas a kőzetek korának pontosabb meghatározására. A Lepre vezette kutatócsoport Nature-ben közzétett mérési eredményeiből most kiderült, hogy a vizsgált régészeti réteg valójában 1,76 millió éves, vagyis legalább 250 000 évvel korábbi, mint azt eddig feltételezték. Ez azonban felborítja az eddigi elképzeléseket arról, miként hagyta el ősünk Afrikát, hiszen vihette volna magával az acheuli eszközöket is.
Nourse – Burroughs: Pengefutár – Az igazi Blade Runner
A kifinomultabb acheuli kultúra keletkezési helye minden bizonnyal Afrika, de széles körben elterjedt Európában és Ázsiában is. Az acheuli kultúra eszköze jellegzetesen könnycsepp alakú, gondosan kiválasztott kövekből készített, mindkét oldalán élesre pattintott szakóca, amelyet jelenlegi tudásunk szerint a Homo sapiens őse, a Homo erectus talált fel. Létrejöttének körülményei – az 1,4 millió évesnél korábbi régészeti lelőhelyek ritkasága miatt – homályosak. A kutatók szerint ezek birtoklása mai szemmel felért egy svájci bicskáéval. Az állatról a húst, a bőrt lenyúzni könnyebb és hatékonyabb munka volt vele, de lyukat is vághattak vele földbe, fába. Ezt a hatékonyabb, az olduvainál több célra használható eszközt egészen 100 000 évvel ezelőttig készítették.
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár
A kutatók egyelőre nem tudják, miért nem az acheuli szakócát vitték magukkal az Afrikát elhagyók. Van, aki úgy véli, hogy az útra kelők Afrikán kívül nem találtak olyan nyers követ, amiből Afrikában készítették eszközeiket. Az is lehet, hogy az Afrikát elhagyók nem tudtak arról, hogy létezik már a high-tech eszköz. Christian Tryon, a New York Egyetem paleoantropológusa úgy véli, hogy talán az első telepeseknek Afrikán kívül nem is volt szükségük a fejlettebb eszközre, mivel hátuk mögött hagyták az „élelemért való tülekedést”, versenytársak nélkül való világot találtak. Tryon szerint távoli őseink viselkedése igen rugalmas volt, készítettek hatékony eszközt, amikor erre volt szükségük, és nem bajlódtak ezek pattintgatásával, amikor erre nem szorultak rá.
Már kapható legújabb könyvünk
AZ ÉHSÉG
Rendeld meg kedvezményes áron most!
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint még az is lehetséges, hogy a Kokiselei-eszközök jóval megelőzték korukat, egy szűk csoport készítette ezeket, de nem adta tovább a tudást, ami velük együtt halt ki. Egy másik csoport talán 1,5 millió éve újra feltalálta, és ezúttal már tovább is adta, mivel addigra váltak a kor igényei nyitottá egy új tudás széles körű alkalmazására.
Kövess bennünket a facebookon is!
Forrás: nol.hu/tudomány
