Már biztos: 3,5 milliárd éves a földi élet

A Föld nagyjából 4,5 milliárd éves, de most már biztosnak látszik, hogy a földi élet sem sokkal fiatalabb. A legújabb felfedezés szerint ugyanis már 3,5 milliárd évvel ezelőtt is volt élet a bolygónkon, jóllehet akkoriban még csak mikroorganizmusok szintjén.

A felfedezéshez vezető történet 1982-ben kezdődött, amikor az UCLA egyik kutatója, J. William Schopf Nyugat-Ausztráliában begyűjtött egy kőzetleletet, ezt követően pedig azt tanulmányozva először 1992-ben, majd később 2002-ben is megállapította, hogy a benne rejlő mikrofosszíliák 3,5 milliárd évesek. A két publikált tanulmány ellenére kollégái szkeptikusak maradtak. Úgy vélték, hogy Schopf mindössze megkövesedett élőlényekre emlékeztető ásványokra lelt.

Ennek hatására Schopf és kollégája, a Wisconsin-Madison Egyetemen dolgozó John Valley professzor egy új módszer segítségével – aminek hála roncsolás nélkül tudták vizsgálni a mikrofosszíliákat – idén kémiai és morfológiai bizonyítékot is talált arra, hogy a leletben valóban a földi élet legkorábbi bizonyítékai lapulnak.

A PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) által kiadott tanulmány szerint a kőben tizenegyféle hengeres és fonalszerű mikrobát azonosítottak. A kutatók a SIMS-szel (Secondary Ion Mass Spectrometer; magyarul: szekunder ion spektrométer) szétválasztották az ősmaradványokat alkotó izotópokat, majd megmérték a mikrofosszíliák szénizotóparányát.

Az eredményekkel azonban ezúttal sem ért mindenki egyet. Dominic Papineau, az University College London kutatója bár elismeri, hogy Schopf és Valley jó munkát végzett, azt már vitatja, hogy ezek lennének a legrégebbi fosszíliák. Papineau ugyanis kollégájával, Matthew Dodd-dal a kanadai Labrador félsziget északi részén talált leletekben 3,77 milliárd éves fosszíliákat talált, és feltett szándéka, hogy újfent bizonyítsa: ez a földi életre utaló legrégebbi nyom.

Az University of Western Australia’s Centre for Microscopy, Characterisation and Analysis kutatója, David Wacey is meglehetősen szkeptikus az eredményekkel kapcsolatban, és véleményét nem rejtette véka alá.

„Szegényesnek vélem ezt a kéziratot, amely statisztikailag elhanyagolható, de túlértékelt adatokat tartalmaz. Emellett tudatlanságot vélek felfedezni, mivel a szerzők olyan technikához (Raman spektroszkópia) ragaszkodnak, amiről már bebizonyították, hogy alkalmatlan arra, amire használták.”

Mint látható, az eredményeket nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel, ugyanakkor az biztosnak látszik a tanulmány alapján, hogy az élet legalább 3,5 milliárd éves, és nem sokkal azután alakulhattak ki az első mikroorganizmusok, hogy a Föld megszületett. Persze ez az élet még más volt, mint a ma ismert, hiszen egy részük feltehetően a Nap által termelt energián, a másik részük pedig a bolygó légkörének nagy részét akkoriban alkotó metánon élt. Ugyanakkor Schopf és Valley arra is rámutatott, hogy az ausztráliai leletben azonosított mikrobák egy része ugyan mára kihalt, de a többi nagyon hasonlít ma élő mikroorganizmusokra.